16. fejezet ~ Born This Way

Sziiasztookk:DD Most, hogy őszi szünet van valamivel többet tudtam foglalkozni a részekkel, mert ugye amikor szünet van akkor kell zuhognia az esőnek, pontosan.:DD Nembaj, azért blogíráson kívül is feltaláltam magam, de kb. ez volt az egyetlen biztos tervem a szünetre, de nem unatkozok. :DD Ha továbbra is tetszik a sztori akkor iratkozzatok fel rendszeres olvasónak és ha az adott fejezet tetszett akkor lent kattintsatok a 'Tetszik :DD'-re. ;)) Na akkor mindenkinem jó  szünetet és olvasgatást ^^" xoxo.

Born This Way

-Igen. - suttogta alig halhatóan - Leülhetnék?
-Persze. - mondtam majd leültünk az ágyára egymással szemben
-Meséld el mi történt. - mondta
-Tényleg érdekel? - nézett fel könnyes szemmel - Azt hittem haragszol rám.
-Azt most felejtsük el. Ez sokkal fontosabb.
-Hát jó... - törölte le egy könnycseppet - Az úgy volt, hogy tegnap vacsora után anya - itt kicsit megakadt de aztán folytatta - azt mondta, hogy beszélni szeretne velem. Nem igazán értettem, hogy miről lehet szó, de gondoltam, hogy biztos fontos ezért kicsit megijedtem. Feljöttünk a szobámba, leültetett az ágyamra, ő pedig mellém és komolyan rám nézett. Elmesélte, hogy 17 éve ezen a napon fogadtak örökbe, alig egy éves voltam. Kiderült, hogy az igazi anyám belehalt a szülésembe, apám pedig otthagyott a kórházban. Így árvaházba kerültem és mivel anyáéknak, vagyis a mostani szüleim azt hitték, hogy nem lehet gyerekük ezért úgy döntöttek, hogy örökbe fogadnak egyet és én lettem a választás. Aztán néhány évvel később mégis sikerült és utána jöttek a kistesóim. Ők még nem tudják ezt az egészet...
-Mandy... - csak ennyit bírtam kinyögni, mert a történet végére már nekem is könnyes lett a szemem
Pontosan tudom, hogy milyen szülők nélkül felnőni. De azt nem tudom, hogy milyen úgy felnőni, hogy azt hiszed vannak aztán mégsem. Újra megöleltem Mandy-t aki teljesen össze volt törve.
-És most fogalmam sincs, hogy hogyan tovább - hüppögött - nem tudnék itt maradni. Így nem...
-De még nem töltötted be a 18-at... - gondolkodtam miközben kibontakoztunk az ölelésből, hogy tudjunk beszélni
-Igen, de annyira szégyellem magam. Minden hétvégén eljártam bulizni, halál részegen hazaállítottam és ők mégis felneveltek idáig. És nem tudom, hogy mit tegyek. Nagyon szeretem őket és ezért szeretném megszabadítani őket magamtól. Csak teher vagyok a vállukra.
-Mandy ne mondj ilyeneket. Szeretnek. És úgy tekintenek rád mint a saját gyerekükre. Tudod jól.
-Igen, de akkor is. Komolyan ég a pofámról a bőr...
-De ugyanúgy ott vannak melletted, továbbra is a szüleid. De ott van melletted Harry és mi is.
-Te is? - nézett rám nagy bociszemekkel - Azért mert most megsajnáltál nem kell megbocsátanod.
-Szerinted miért jöttem át hozzád este 11-kor? Visszaadni a cipődet? - mutattam a földön heverő kék magassarkúra
-Háát... - nevetett fel egy picit - nem tudom.
-Igazán? - vontam fel a szemöldököm - Nézd meg a telefonod. 
Mandy elővette a telefonját, majd megnézte. Volt tőlem 34 nem fogadott hívása és küldtem neki vagy 8 üzenetet.
-Miért? - csak ennyit tudod kibökni a döbbenettől
-Este pakoltam és megtaláltam a cipődet és eszembe jutott a délután amikor nálam voltál és felkészítettél az első randinkra Zayn-nel. Aztán sok emlék ami hozzád kapcsolt. Hiányzol. - néztem rá
-Te is. Ne haragudj csak...
-Te ne haragudj. Nem kellett volna rád fognom a Jake dolgot... - magyaráztam
-Elfelejtve? - kérdezte mosolyogva Mandy
-Elfelejtve - bólintottam, majd újra megöleltük egymást, de most már valamivel vidámabban, már amennyire ez lehetséges volt.
-Na akkor mesélj egy kicsit Harry-ről. - mosolyogtam rá, hogy megpróbáljam elterelni a gondolatait.
Mandy sóhajtott egyet, majd szinte mindent elmesélt, kezdve az első csókkal, a randikig mindent.
-És csináltátok már? - kérdeztem
-Még nem... Fura, de még nem. De majd eljön az ideje. - kacsintott - És ti Zayn-nel?
-Hát még mi se. Vagyis egyszer majdnem. De aztán mégse. - gondolkodtam
-Ahha. - nevetett

~

Reggel Mandy-éknél ébredtem. Mivel szombat van egyikünk se dolgozott ma ezért megbeszéltük, hogy találkozzunk a parkban a csajokkal a szokásos helyen. Mrs. Gordon ragaszkodott hozzá, hogy náluk reggelizek mint mindig, de nem igazán bántam, mivel imádom a kajáit.
Amikor vendégségben vagyok mániám, hogy segítsek elmosogatni, akikkel sokat találkozok (pl. Gordonék) már megszokták, szóval nem szólnak érte, de nem hiszem, hogy nagyon haragudnának rám emiatt.
Miközben mosogattam Mrs. Gordon odaállt mellém.
-Nagyon köszönöm, hogy sikerült Mandy-t felvidítanod, már amennyire lehet. A legjobbkor jöttél.
-Ez szerintem természetes. Egyébként minden tiszteletem az önöké. - céloztam az örökbefogadásra, amit Mrs. Gordon értett is
-Hát mindenképp szerettünk volna gyereket és amint Mandy-re találtunk éreztük, hogy ő kell nekünk. Kicsit hisztis volt és akaratos már akkor is, de nagyon szerethető. Ahogy most is. - mosolyodott el - Mindig saját lányunkként tekintettünk rá. 
-Tudom. - mosolyogtam - Most akkor megnézem, hogy mit csinál.
-Rendben. És köszönöm, hogy elmosogattál, bár tudom, hogy ez veled jár - nevetett
-Hát igen.. - nevettem én is
-A szüleid most nagyon büszkék lennének rád. - komolyodott el, de azért még mosolygott
-Köszönöm. - motyogtam zavaromba miközben egy hajtincsemet tekergettem

Felmentem a Mandy szobájába és megnéztem, hogy hogy áll az átöltözéssel.
-Kész vagyok mehetünk - mosolygott rám amikor beléptem
-Oké. De beugrunk hozzánk, mert így nem akarok emberek közé kerülni. - utaltam a kinézetemre ami ugyanaz volt mint este
-Jó, akkor menjünk a kocsimmal. - mondta
-Okés.
Elköszöntünk Mr. és Mrs. Gordontól majd beültünk Mandy kocsijába és elhajtottunk.
-Tényleg nagyon köszönöm a tegnapit. - vette le a szemét egy pillanatra az útról
-Csak jókor voltam jó helyen.
-Ez több volt.
-Jajj, ne menjél át Bii-be, hogy mindenféle mentális képességeim vannak, légyszíves - néztem rá
-Nem arra gondoltam - nevetett, miközben elindultunk ismét - hanem, hogy nekem többet jelentett
-Jaa - jöttem rá
-Észlény.
-Jólvanna - röhögtem
Amikor hazaértünk gyorsan adtam kaját a kutyáknak majd felrohantam átöltözni. 
Egy fekete csőtoppot, farmershortot és converse cipőt. Épp egy fülbevalót tettem be amikor Mandy bejött a szobámba.
-Mindjárt indulhatunk. - mondtam
-Nem sürgős, fél 2-kor találkozunk. - vetődött be az ágyamra
-Kösz, hogy szólsz - nevettem
-Bocsii - nézett kölyökkutya szemekkel
-Semmi gáz - ültem le mellé
Mandy rögtön kezelésbe vette a laptopomat és belépett twittere. Nem nagyon zavart, Mandy-vel egymást telefonját, laptopját stb ugyanúgy használjuk mint a sajátunkat.
-Van valami? - kérdeztem, mert Mandy inkább Facebook-párti
-Nézd - tolta elém a laptopot mosolyogva
Egy kép volt rajta, ahol Harry-vel van, ha jól vettem ki a fiúk lakásában voltak és a konyha előtt álltak, illetve Mandy Harry nyakába kapaszkodott a lábait pedig a dereka köré fonta, Harry pedig a combjánál tartotta és úgy csókolóztak. Nagyon aranyosak voltak.
-Szóval bejelentettétek? - mosolyogtam rá
-Igen, tegnap töltötte fel Hazza a képet, csak nem néztem még meg...
-Értem. Nagyon aranyosak vagytok együtt. 
-Tudom - vigyorgott egosan - de egyébként ti is Zayn-nel.
-Ez néha annyira hihetetlen számomra.
-Talán el kell hinned, hogy veled is történhetnek ilyesmik.
-Talán? - vontam fel a szemöldököm
-Jólvan érted - nevetett

-Egyébként továbbra is ilyen jó a melód mint az elején mondtad? - kérdezte Mandy miközben elhaladtunk a Nando's előtt
-Igen - feleltem - Leah-val például nagyon jóba lettem, meg van egy másik csaj Violet aki szintén aranyos...
-Meg itt ismerted meg Zayn-t - mosolygott rám
-Hát igen - rúgtam arrébb szórakozottan egy kavicsot - de te is Harry-t.
-Igaz.
-De képzeld tegnap bejött Rob és Nick.
-Nee - röhögött - és még nem rúgtak ki?
-Majdnem. Meló után a főnököm közölte, hogyha még egyszer bejönnek a Nando's-ba amíg én ott dolgozok akkor repülök.
-Nagyon beteg az a két srác. 
-Az biztos. 
Még úgy 5 percet sétáltunk és odaértünk a padunkhoz, ahol már Tina és Bii ott voltak.
-Kibékültetek? - kérdezte mosolyogva Tina
-Igen - bólintottunk egyszerre
-Jajj de jó - ugrott a nyakunkba Bii - már annyira untam a feszkót.
-Oké Bii, mi is szeretünk, de most már elengedhetsz - csapkodta a hátát Mandy
-Oké, de ez olyan jóó - vigyorgott Bii
-Liz? - kérdezte Mandy - Még vele is meg kéne beszélnem...
-Majd jön, azt mondta -vonta meg a vállát Tina
-Elmegyünk majd a Starbucks-ba? - kérdezte Bii
-Okés - mosolyogtam
-Emlegetett szamarak - mondta nevetve Mandy amikor Liz megjelent Rob-bal és Nick-kel
-Találtam az utca szélén ezt a két idiótát - bökött Liz a srácokra
-Héé - szóltak egyszerre
-Liz beszélhetnénk? - kérdezte Mandy a szája szélét rágva 
-Ok - bólintott Liz, majd félrevonultak megdumálni a dolgokat
-Mi történt? - kérdezte Rob, miközben felültek mellénk
-Hosszú sztori - legyintettem
Odafordultam és annyit láttam, hogy Liz megforgatja a szemeit, majd megöleli Mandy-t. Szóval kibékültek. Szerencsére.

Fél óra múlva úgy döntöttünk, hogy elindulunk a Starbucks-ba. 
-Öö... tudjátok az a helyzet, hogy le vagyunk égve - mondta Nick
-Akkor menjetek a picsába - röhögött Liz
-Kifizetjük. - nézett nagy szemekkel Rob
-Úgy ahogy a múltkor is mi? - vontam fel a szemöldököm
-Naa most komolyan - kezdte Nick is
-Jó, majd én - adta meg magát Tina
-Köszii - öleltél meg a srácok két oldalról
-Jó engedjetek el - röhögött Tina
-Várjatok csinálok egy képet - vette elő a telefonját Mandy
-Haladjunk már - szólt hátra Liz és benyitott a Starbucks-ba
Természetesen rögtön Mandy sorába álltunk be a buzi gyerekhez, aki rögtön megismert minket.
-A szép hajú srác is itt van veletek? - kérdezte elvörösödve miközben fizettünk
-He? - nézett furán Rob
-Tudod akinek az a szexi szőke tincs van a hajában - mondta csillogó szemekkel az eladó, mire kitört belőlem a röhögés. Ez nagyon meleg
-Nem ő most nincs - jött rá Tina, hogy Zayn-ről van szó - de ez itt - bökött rám - a barátnője.
-Jobbat érdemelne egy olyannál, mint aki kiröhögi. - forgatta a srác a szemeit, majd fogadta a következő vevőket
Leültünk egy viszonylag nagyobb asztalhoz ahol mind elfértünk és mindenki elkezdte inni a saját adagját. Ja és mind a heten mást vettünk, ami nálunk tipikus.
-Annyira hiányoztak már ezek a közös délutánok így heten - mosolygott Bii
-Jajj Bii pls ne kezdj el lelkizni - nézett szenvedőn Nick
-Okéna - nevetett Bii - Egyébként ti melóztok valahol?
-Mi és a meló? - nézett nagy szemekkel Rob és Nick is elég hülye pofát vágott
-Bii ezt te se gondoltad komolyan - játszott a szívószállal Liz-És akkor egész nyáron döglötök? - kérdeztem
-Aha - bólintottak
-Jó nektek - dünnyögte Mandy
-Aha, ti meg leállhattok. Mindketten ugyanabból a bandából pasiztatok be, kicsit több eredetiséget csajok - tárta szét a karját Rob - Mindjárt a többiek is összejönnek a maradékkal.
-Hát te nagyon hülye vagy - rázta a fejét Liz - Majd pont én mi? Az tény, hogy Tina is kavar az egyikkel... - erre Tina elkezdett köhögni, mivel félrenyelt
-Ezt meg honnan veszed?! - kérdezte elképedve
-Basszus, látszik ahogy izzik köztetek a levegő Liam-mel. 
-Nem is - próbálta védeni magát
-Akkor már csak Liz és Bii maradt - dőlt hátra Rob
-Nekem van pasim, szóval ennyi - mosolygott önelégülten Bii
-Ki? - vonta fel a szemöldökét Rob
-Nate. Még mindig. - mondta Bii
-De azt mondtad, hogy szakítottak - nézett Rob Nick-re
-Hát azt hittem - gondolkodott Nick - akkor lehet, hogy nem őt láttam...
-Hol láttátok? - kérdezte Bii idegesen
-Sehol - vágta rá Nick és Rob egyszerre
-Ne szórakozzatok velem - mondta Bii, majd felvette a 'nézését'
Igen, sokszor mondják, hogyha az ember ölni tudna a szemével... Na ha valaki ezt mondja akkor még nem látta Bii nézését, simán elmehetne az FBI-hoz, bármit ki tud szedni az emberekből. Pedig senki nem nézné ki belőle, hisz ő a mindig mosolygós naiv Bii...
-Láttam egy csajjal - bökte ki végre Nick - de valószínű, hogy nem ő volt
-Hogy nézett ki a csaj? - kérdezte tovább Bii
Ahogy Nick körülírta a csajt rögtön rájöttünk, hogy Eleanor volt. 
-Csókolóztak? - sóhajtott már-már összetörve Bii
-Igen. 
Erre Bii oldalra fordította a fejét és elkezdett fölfelé pislogni. Kínosan ránéztem Tinára és láttam, hogy Liz és Mandy is ugyanígy tesznek. Majd mind a négyen össze. Legszívesebben elástuk volna magunkat. Hirtelen Bii-nek feltűnt a kínos csönd.
-Ti tudtátok? - fakadt ki
Erre hirtelen Liz valami nagyon érdekes dolgot vett észre a bakancsán, Tina a kávéjában, Mandy a plafonon én meg az asztalon.
-Nem hiszem el, hogy nem mondtátok el - nézett körbe csalódottan
-Bii, mi csak - kezdte Tina, de Bii félbeszakította
-Nem érdekel - állt fel, majd kiviharzott
Mind kínosan összenéztünk, Bii drámai kivonulása után, de nem tudtunk mit tenni
-Itt hagytam a táskámat. - jött vissza, majd újra elhúzott
-Bocs - húzta el a száját Nick
-Nem a te hibád - mondtam - mi is elmondhattuk volna...
-Most mit csináljunk? - húzta el a száját Mandy
-Semmit. - vonta meg a vállát Liz, mire mindenki kérdőn nézett rá - Elbasztuk.
-Igaza van. - sóhajtotta Tina
-Basszus ez így szar, most békültem ki Mand-el, erre most Bii-vel van gáz... Shit... - gondolkodtam
-Ez is meg fog oldódni... Remélem... - szörcsögött Tina 
-De mi volt veletek? - nézett ránk Nick és Rob is hevesen bólogatott
Sóhajtottam egyet majd felvázoltam nekik a helyzetet.
-És Dave most ezzel a barommal lóg? - vonta fel a szemöldökét Rob
-Ja - bólintottam, majd beleittam a vaníliás shakeembe
Egyszer csak elkezdett csörögni Mandy telefonja, egyre hangosabban.
-Na a szépfiú is előkerült. - vigyorgott Rob
-Most az egyszer igazad volt. - erőltetett mosolyt magára Mandy - De nem szépfiú.
-Nekem aztán mindegy - röhögött Rob, majd Mandy felvette
-Szia... Semmi... Bii-t?... Itt vagyunk... A Starbucks-ban...Okés....Hello... - ennyit hallottunk a beszélgetésükből
Valószínűleg látta az értetlen és kérdő tekinteteket ezért megmagyarázta:
-Jönnek ide. 
-Mind az öten? - kérdezte Tina
-Aham - bólintott Mand
Erre Rob és Nick elkezdtek 'húúúú'-zni, majd lepacsiztak
-Kérlek ne égessetek le minket - néztem könyörgőn rájuk
-Nagyon - tette hozzá Tina
-Nyugi, csak kíváncsiak vagyunk, hogy kikre cseréltetek le minket. - vonta meg a vállát Nick
-Ne már srácok, tudjátok, hogy soha nem cserélnénk le titeket. - mondta Liz, majd megölelte a mellette lévő Rob-ot én meg automatikusan Nick-et
-Sziasztok - hallottam Louis hangját 
Kibontakoztam az ölelésből, majd köszöntünk a srácoknak. Gyorsan felpattantam, majd lábujjhegyre állva egy csókkal köszöntöttem Zayn-t, aki viszont most nem olyan volt mint álltalában, csak unottan visszacsókolt, amit nagyon nem értettem.
-Baj van? - kérdeztem
-Nincs. - válaszolt hidegen
Nem igazán értettem, hogy mi baja, ezért gondoltam, hogy inkább üljünk le.
-Zayn, neked is bemutatom Rob-ot és Nick-et, srácok ő itt Zayn - mutatta be őket egymásnak Zayn
-Hello - mosolygott (?) Zayn
Valahogy olyan furán éreztem magam, úgy éreztem, hogy Zayn kicsit feszült vagy ideges és nem értettem, hogy mi van.
Félve felnéztem rá, mire ő flegmán felvonta a szemöldökét. Szóval így állunk. 
Hirtelen hallottam, hogy Harry motyog valamit, de nem értettem, hogy mit ezért felnéztem, de csak annyit láttam, hogy a srácok, mind próbálják eltakarni az arcukat és Mandy valami olyat tátogott nekem, hogy 'ex-riadó'
-He? - ráncoltam a szemöldököm, de amikor 4 lány megjelent az asztalunknál mindent megértettem. 
Pláne mivel az egyik hátulról megölelte a barátomat és valamit a fülébesuttogott

~Zayn szemszöge:

(Kis visszaugrás az időben)

A srácokkal úgy gondoltuk, hogy elmegyünk valahova 5-en és csak úgy spontán elindultunk Louis kocsijával. Találkoztunk sok rajongóval, beszélgettünk velük képeket csináltunk, aláírásokat osztogattunk, egyszóval eltelt.
Épp nem követtek minket a rajongók és elhülyültünk, jól éreztük magunkat, amikor Bii szó nélkül sírva elfutott melletünk.
-Ez tényleg Bii volt? - fordult meg Liam
-Igen - mondta Louis
Mindenki Harry-re nézett, aki vette a célzást és hívta Mandy-t. Kiderült, hogy a csajok a Starbucks-ban vannak és Harry mondta, hogy menjünk mi is.
-Ott szerintem elmondják részletesen - vonta meg a vállát
Egy laza 5-10 perc sétával odaértünk, és amikor beléptünk rögtön ki is szúrtuk a lányokat. Illetve én leginkább a gyönyörű, szőke, szexi csajomat aki... aki abban a pillanatbaj ölelt meg egy számomra ismeretlen srácot. 
Körbenéztem a srácokon, és mindenki értetlenül nézte, hogy ki az a 2 idegen barom. Nem voltak szimpatikusak.
-Odamegyünk, vagy végig itt fogunk állni? - unta meg az értelmetlen bámulást Harry, ezért elindultunk feléjük
-Sziasztok - köszönt Louis
Mindenki köszönt mindenkinek, Roxy pedig gyorsan leakadt a mellette ülő srácról, majd odaállt elém.
-Szia - suttogta mosolyogva, miközben a kezét a nyakam köré fonta
Átkaroltam a derekát, majd halvány mosolyt erőltettem magamra és hagytam, hogy megcsókoljon. Persze, az előbb itt ölelget egy másik pasit, aztán itt csókolgat. Hát hogyne.
-Baj van? - kérdezte miután eltoltam magamtól
-Nincs - válaszoltam röviden 
Leültünk a többiekhez, majd Liz bemutatott a két srácnak. Nick és Rob. Ja és Nick-et ölelgette a barátnőm.
-Hello - erőltettem mosolyt az arcomra, de azért vetettem Nick-re egy nem túl kedves pillantást
Közben Niall kihozta a cappuccinomat, a többieknek meg a szokásosat.
-Köszi - néztem rá
-Nincs mit - mosolygott, majd levágta magát egy székre
Közben mindenféléről dumáltunk egész jól elvoltunk, ez a Rob egész jófej gyerek, de Nick egy seggfej.
Észrevettem, hogy Roxy felnéz rám kicsit félve, valószínűleg észrevette, hogy valami nem stimmel. Örülök, hogy okos barátnőm van, akkor nézzen rám így, ha nem ölelget más pasikat.
-Hajtsd le a fejed és akkor nem vesznek észre - morogta Harry 
Nem vágtam, h mi baja van, de azért gondoltam, hogy nem hülyeségből mondta ezért én is próbáltam eltakarni az arcomat ahogy a többiek. Egyszer csak két kezet láttam a derekam körül összefonódni, majd közelebb hajolt hozzám.
-Meglepetés - suttogta a fülembe, majd oldalra fordítottam a fejem és láttam, hogy Perrie áll mögöttem
-Perrie? - néztem rá furán
-Ki más te, buta? - nevetett
-Ideülhetünk? - kérdezte Jade
-Nem. - vágta rá Liz, mire elröhögtem magam 
-Költői kérdés volt - rebegtette a szempilláit Perrie, majd mind a négyen odahúztak egy széket az asztalunkhoz
Kezdtünk egy kicsit szűkösen lenni, és az is rátett, hogy Perrie mellém ült. Ránéztem Roxy-ra, aki csak szórakozottan játszott a szívószállal. Szóval ennyire érdekli? Akkor ha ő is akkor ennyi erővel én is...
Úgy háromnegyed órája lehettünk ott, amikor Harry, már lassan szétrobbant az idegtől és láttam, hogy feladja, ezért felpattant.
-Oké, szerintem nekünk most mennünk kéne, csajok - nézett Perrie-ékre - feldobtátok a napomat, de most lépek.
A LM, mintha észre se vette volna az iróniát felnevetett majd ők is elkezdtek felállni. 
Harry-ék gyorsan elhúztam, Louis-ék épp azt beszélték, hogy kit kell elvinni kocsival, Roxy meg épp kidobta az üres poharakat.
-Hát akkor szia Zayn - állt meg előttem Perrie
-Hello - néztem rá furán, mert nem értettem, hogy mit akar
Perrie elnevette magát, majd lábujjhegyre állt és nyomott egy puszit az arcomra, majd megölelt. Nem tudtam, hogy mi ez a nagy szeretethiány, de visszaöleltem. Amikor végre elengedett, intett egyet (ott állt előttem...áhh mindegy), majd viháncolva kimentek a Starbucks-ból. 
A tekintetemmel elkezdtem keresni Roxy-t, aztán észrevettem, hogy úgy 5 lépésnyire áll tőlem teljesen ledöbbenve.
-Mehetünk? - mentem oda hozzá
Roxy csalódottan megrázta a fejét, majd kisietett. 
-Roxy várj! - rohantam utána
Szerencsémre még nem jutott messzire amikor kiértem az utcára, azért hamar utolértem. 
-Héé, várj már meg. - mosolyogtam rá, amikor a karjánál fogva közelebb húztam magamhoz
-Minek? Miért nem rohansz inkább Perrie után? - vonta fel a szemöldökét
-Ugye most csak szórakozol?
-Miért kéne szórakoznom? - kérdezte ugyanabban a stílusban - Nem tudom ki ölelgeti a volt barátnőjét.
-Nem tudom ki ölelget egy idegen srácot - vágtam vissza
-A srác a legjobb barátom - nézett fel rám és láttam, hogy a könnyek kezdenek gyűlni a szemében
Csak ott álltam és zavaromban a tarkómat vakargattam. Roxy megrázta a fejét, majd elindult. Én meg utána.
-Mit csinálsz? - kérdezte a földet bámulva
-Hazakísérlek. Vagy ahova mész. 
-Miért mit gondoltál hova megyek? - nézett fel rám, mire megint nem tudtam mit mondani
Csendben sétáltunk egymás mellett és amikor megérintettem Roxy közét, azzal a céllal, hogy megfogjam a kezét gyorsan felhúzta, majd összefonta maga előtt. Aha oké... 
Amikor Roxy-ék háza elé értünk némán néztünk egymásra. Valami furcsát láttam a szemében amit eddig még nem. Azt hiszem ezt hívják csalódottságnak. 
Sóhajtottam egyet, majd odaléptem hozzá és megöleltem. Nem tudtam mást tenni. Ő nem karolt bele a nyakamba ahogy általában szokta, csak a pólómba kapaszkodott. Az államat a fején pihentettem, majd kis idő múlva nyomtam egy puszit a hajába. Roxy felnézett rám, majd ellépett tőlem. 
-Szia - köszönt el
-Szia - mosolyodtam el szomorúan
Végignéztem ahogy bemegy a kapun. Láttam, hogy a lámpák égve vannak szóval a bátyja otthon van. Szóval megnyugodtam és elindultam hazafelé.