2013. február 10., vasárnap

34. fejezet ~ Take Me Home

Sziiasztok! :DD Nagyon sajnálom, hogy csak most hozok részt, de megírtam a fejezet felét, aztán meggondoltam magam, kitöröltem és újraírtam az egészet és azt hiszem ez a verzió sokkal jobban sikerült, mert az a másik nagyon erőltetett volt. Tudom, hogy ezzel a bloggal kicsit elvagyok csúszva, de a másikat is be kell indítani stb. szóval most kicsit kétfelé áll a fejem. Azért remélem nem okozok nektek csalódást és ha tetszik akkor azt kifejezhetnétek egy kommentel is. :')) xoxo everyone. <3



Take Me Home


~Zayn szemszöge:





-Szóval... mit szólsz hozzá? - húztam el félve a számat.
-Hát. - dörzsölte meg az arcát és láttam, hogy erősen gondolkodik. - Azt hiszem egyértelmű a válaszom. - sóhajtotta végül fáradt mosollyal.
Hihetetlenül elnevettem magam és szorosan magamhoz húztam. Hallottam, hogy Rox szipog egyet és ezt nem nagyon tudtam hova rakni. Egyszer láttam sírni és tudom, hogy nem az a fajta csaj aki annyira meghatódna az ilyen dolgokon, hogy elsírja magát... Vagyis mindig próbál keménynek tűnni szóval...
-Héé, minden oké? - toltam el magamtól.
-Ja persze. - törölte meg gyorsan a szemét.
-A semmiért nem sírod el magad. - fürkésztem.
-Tényleg nincs semmi. - nézett mélyen a szemembe.
Még húztam Roxy-t egy jó 5-10 percig, de annyira bizonygatta, hogy semmi fontos meg hasonlók, hogy inkább ráhagytam. A lényeg, hogy tulajdonképpen 4 hónap múlva már együtt fogunk élni. 


~Mandy szemszöge:




Harry nappalijában ültem és egy csomó tanfolyam leírását böngésztem különböző kinyomtatott lapokon. Harry leült mellém, majd nyomott egy puszit a hajamba. Fájdalmas mosollyal ránéztem, majd fáradtan a fejem a vállának döntöttem.
-Melyik tetszik? - kérdezte.
-Például ez. - nyomtam a kezébe egy lapot
-Belső építész? - vonta fel a szemöldökét.-Aham.
-És ha ez tetszik akkor miért válogatsz ennyit?
-Mert ezek is tetszenek. - nyomtam a kezébe még 5 lapot. - Amikor eldöntöttem, hogy nem megyek egyetemre akkor azt hittem, hogy ez könnyebb döntés lesz. Hát annyira nem.
-Biztos sikerül találni valamit. - húzott közelebb magához. - Csak ne parázd túl a dolgokat. Hidd el sikerülni fog az érettségi és biztosan találunk olyan tanfolyamot ami tetszeni fog.
-Remélem. - fújtam ki szaggatottan a levegőt. - Csak az a baj, hogy a gondolataim csak ezek körül járnak. 
-Akkor tereljük el őket egy kicsit. - mondta és elkezdte csókolgatni a nyakam.
-Harry, biztos jó ötlet... - kezdtem, de félbeszakított.
-Csak lazíts. - morogta és göndör tincseivel tovább csikizte a nyakamat. Persze, azért csinálta, mert tudja, hogy nem tudok ellenállni neki.
Hagytam, hogy felemeljen és lábaimat a dereka köré fontam, ő pedig a combomnál tartott meg. Vad csókolózásba kezdtünk és úgy mentünk fel a halóba. Harry elterített az és ott folytattok a szenvedélyes csókcsatánkat. Amikor belemarkoltam a göndör tincseibe Harry még jobban beindult és egyre jobban begyorsultunk. 
Harry a nyakamat és a mellkasomat csókolgatta miközben én a nadrágját gomboltam ki. Utána fordítottam a helyzetünkön és én kerültem felülre. Ráültem a csípőjére és egy mozdulattal letéptem magamról a pólóm. Harry mosolyogva figyelte ahogy átvettem az irányítást és azt hiszem még élvezte is, de hamar visszaszerezte azt. 
Lassan minden ruhadarab lekerült rólunk és testünk tejesen egyé vált. 

~Liam szemszöge:





Mostanában Tina egyre jobban magába fordult ami az apját illeti. Persze tagadja, de látom rajta, hogy nincs minden rendbe, ezért próbálok mindent a legjobbra fordítani.
Éppen az utolsó simításokat végeztem el amikor hallottam, hogy a bejárati ajtó kinyílik. 

-Megjöttem. - kiáltotta Tina.
-Szia. - futottam le hozzá a nappaliba és nyomtam egy csókot a szájára, aztán pedig a hasát is megpusziltam, amit Tina mosolyogva figyelt.
-Mi újság? - kérdeztem.
-Semmi különös. Biivel vettünk egy csomó kismamacuccot. Mármint csak nekem, neki nincs szüksége ilyenekre. - magyarázta.
-Értem. - bólintottam. 
-Felmegyek és kipakolok. - sóhajtotta.
-Segítsek? 
-Nem fontos. - mosolygott rám, majd felment a szobánkba.
Vártam egy kicsit majd utánamentem. Éppen a szekrényt rendezgette amikor hátulról átöleltem és nyomtam egy puszit az arcára. Fejét mosolyogva a vállamra döntötte és úgy folytatta a pakolászást.
-Csukd be a szemed. - suttogtam amikor végzet.
-Mi? - nézett rám értetlenül.
-Bízz bennem. - nevettem el magam, majd az egyik kezem kezem Tina szemére tettem, hogy eltakarjam a másikkal pedig a hasát öleltem át. Így totyogtunk át a babaszobába, mint két idióta pingvin, de csak odaértünk. 
-Kinyithatod. - mondtam és levettem a kezem a szeméről. 
-Úristen. - nézett körbe Tina. 
-Tetszik? 
-Liam ez valami eszméletlen. - pislogott nagyokat Tina.
-Örülök neki. - pusziltam bele a hajába.
Na igen. Azt beszéltük, hogy csak akkor rendezzük be a szobát, ha megtudjuk a baba nemét, ami egyébként logikus. A 4 fal közül az egyik szürke volt, a másik 3 rózsaszín. A szürke falra egy tavaszi fa volt festve amin fehér és rózsaszín virágok voltak és néhány madár. A bútorok sötétbarnák voltak az egyéb kiegészítők pedig rózsaszínek.
-Köszönöm. - suttogta Tina.
-Nem kell. - mosolyogtam rá és hosszan megcsókoltam.























~Június:

~Roxy szemszöge:




Most repülök vissza Londonba. A repülőúton végiggondoltam, hogy mennyi minden történt ez alatt az egy év alatt. Megismertem a srácokat, beleszerettem Zaynbe aztán elvesztettem, majd visszakaptam. Elköltöztem Sydneybe. Tina teherbe esett. Bryan és Vic összeházasodtak. Csókolóztam Lukeal. Leérettségiztem és ősszel kezdek a fősulin.
Túl sűrű volt ez az egy év. Hamarosan leszállok a gépről és Zaynnel kezdetét veszi a közös életünk. Úristen, azt hiszem mindjárt kiugrok a bőrömből olyan boldog vagyok. De van egy dolog ami nem hagy nyugodni. Nem bírok úgy Zayn szemébe nézni, hogy közben tudom, hogy nem vagyok hozzá teljesen őszinte. Ő még mindig nem tudja, hogy megcsaltam Luke-al, aki persze bizonygatta nekem, hogy ez nem megcsalás, csak smároltunk. Persze, mert ha a bal kezemmel verlek pofon és jobb kezes vagyok akkor nem is ütöttelek meg? Ez hülyeség... Szóval... Szóval nem tudom mi lesz velem. 
-A repülőgép megkezdi a leszállást. - mondták be én pedig vettem egy nagy levegőt. Visszakapcsoltam az övemet és hátradöntött fejjel felfelé pislogva próbáltam visszatartani a könnyeimet. Újra Londonban, el se hiszem. Szívem szerint ugranék egy dupla szaltót, csak az egy repülőn hülyén venné ki magát, pláne leszállásnál. 
Amikor a gép földeltért és begurult a helyére az összes turista tapsolni kezdet. Én is tapsoltam 1-2, meg tulajdonképpen ez egy jópofa gesztus. Kisétáltam a gépből, rámosolyogtam a légkutaskísérőkre, akik szerintem csak azért mosolyogtam vissza, mert már görcsben van az arcuk a sok vigyorgástól.  A táskámmal a vállamon végigsétáltam a hosszú folyosón aztán pedig eljutottam a csomagkiadóhoz. Egy öt percig álltam ott és közben a sarkamon hintáztam, mert úgy éreztem, hogy az izgatottságtól, majd kipukkad a hólyagom. Aztán végiggondoltam és rájöttem, hogy nem lenne jó ötlet úgy találkoznom Zaynnel, hogy a kórházba kell mennünk, szóval gyorsan elrohantam mosdóba. A reptéri mosdó nem volt éppen kulturált, egy dagadt nő éppen akkor jött ki és a fülkéjéből erős büdös szag áramlott ki. Egy másik ázsiai nő, pedig valami fura fertőtlenítő cuccal fújta le a kilincset mielőtt hozzáért volna. Én csak megvontam a vállam és találtam egy viszonylag kulturált 'darabot' és elvégeztem a dolgom. A kézszárító nem működött, szóval papírral töröltem meg a kezem, közben gyorsan lecsekkoltam magam a tükörben és utána kimentem a csomagjaimért. Szerencsémre amikor kimentem már forogtam a bőröndök a futószalagon és sikeresen megtaláltam a sporttáskámat és mindkét bőröndömet alig 10 perc alatt, szóval már indultam is kifelé. Amikor kiléptem az előtérbe sűrű embertömeggel találtam szembe magam, voltak akik bent vártak amíg a taxis megjön, mert nem volt kedvük az esőben kint ácsorogni, láttam könnyező szülőket akik ott búcsúzkodtak a gyereküktől akik gondolom valami iskolai utazásra mentek mivel kb. 2 osztálynyi tizenéves ácsorgott ott, de voltak ideges üzletemberek is akik dühöngve vették tudomásul, hogy késik a gépük. Aztán a nagy tömegben megláttam őt. Oké, nem megláttam, hanem a nagy keresgélésben és nézelődésben nekimentem. Fekete haja most is tökéletesen be volt állítva, mély barna szemeivel pedig mosolyogva fürkészett. Azonnal a nyakába ugrottam.
-Úgy hiányoztál. - morogtam a nyakába.
-Te is. - tolt el magától mosolyogva, aztán pedig újra magához húzott és hosszan megcsókolt.
-Indulhatunk? - kérdezte olyan 2 perc múlva.
-Igen. - mosolyogtam rá, aztán Zayn elvette a sporttáskámat és az egyik bőröndömet. 
Átvergődtünk a nagy embertömegen aztán kiléptünk a szakadó esőbe.
-Arra állok. - mutatott a parkoló másik végébe. 
-Szuper. - nevettem el magam, majd a szakadó esőbe elsétáltunk a világ végén álló kocsihoz.
-Elszoktál az esőtől mi? - kérdezte mosolyogva, miután beültünk a kocsiba.
-Egy picit. - mosolyodtam el aztán benyomtam a rádiót ami az egész úton szólt, de nem is figyeltünk rá. Igaz, hogy minden nap beszéltünk telefonon és neten, de valahogy az mégse volt az igazi, így tehát én folyamatosan mindenféle kérdéseket tettem fel, Zayn pedig erősen próbált egyszerre koncentrálni a szakadó esőben csúszóssá vált útra és a kérdésimre is. 
Közben kiderült, hogy Carter (Bii húga) már megismert mindenkit a bandában, egyszer vagy kétszer találkozott a többiekkel, de állítólag nagyon jó fej csaj és hasonlít is Biire. Aztán mint kiderült Carternek most nem azok a nevelőszülei akik szétválasztották őket, így Bii megismerte ezeket a nevelőszülőket és állítólag mindig nagyon szívesen látják és vendégként be is költözött hozzájuk, de Bii és Louis már tervezik az összeköltözést, szóval nem marad sokáig. Liam és Tina már baromi izgatottak, mivel Tina most van a 8. hónapban és Tina nagyon parázik a szüléstől, Zayn szerint már nagyon szüksége van rám, hogy lenyugtassam. Niall és Liz a napokban költöztek össze, velük különösebb újdonság nincs, csak annyi, hogy majdnem szakítottak mert összevesztek, hogy milyen legyen a turmixgép. (?) Valamint Liz a jogi egyetemre jelentkezett. Mandy nem megy egyetemre, hanem valami tanfolyamot fog elvégezni, csak még nem tudja, hogy milyet. Őszintén mindig gondoltam, hogy Mandy túl lusta az egyetemhez, de amikor összejöttek Harryvel tudtam, hogy inkább azon lesz, hogy minél több időt töltsenek együtt.
-Szóval zajlik az élet továbbra is. - zárta le Zayn.
-Azt gondolom. - nevettem el magam. - Jó újra itt lenni. - sóhajtottam.
Zayn egy pillanatra levette a tekintetét az útról és mosolyogva rám nézett. 
-Mikor érünk már oda a házhoz? - kérdeztem izgatottan.
-Még úgy 10 perc.
-Ajjmár. - húztam el a szám.
-Nyugi van. - röhögött ki. - Amúgy imádni fogod a házat, én már megnéztem, meg már a cuccaimat is áthoztam.
Zaynnek igaza volt, 10 perc múlva kinyitotta az automata kaput. 
-Ez most komoly? - döbbentem le.
-Nem, valaki más kertjébe fogok beállni. - nevetett.
A ház valami döbbenetes volt. Ilyen fehér-drapp színe volt a külső falaknak és az egyik oldalon volt három hatalmas ablak, de mégse nyújtott teljes belátást a szobákba. Még nézegettem volna egy darabig, ha Zayn nem szakít félbe.
-Csak kívülről bámulod, vagy belülről is érdekel?
-Menjünk. - nyitottam ki villámgyorsan a kocsiajtót és már rohantam is volna be a házba, ha Zayn nem szól utánam.
-Csomagok? - kérdezte nevetve.
-Aggr. - morogtam és visszamentem a táskáimért, aztán már tényleg odarohantam a bejárati ajtóhoz... ami természetesen zárva volt.
-Zayn, siess már. - rángattam a kilincset, aki a zuhogó esőben direkt tök lassan jött. Ő ázik szét, nekem mindegy, de nála volt a kulcs. Nekem mázlim volt, mert a bejárati ajtó feletti rész fedett volt.
-Itt vagyok nyugi. - mosolygott rám, majd előhalászta a zsebéből a kulcsot és kinyitotta.
Ámulva léptem be az új házunkba. Egyszerűen eszméletlen volt. Csak forogtam körbe-körbe, mint valami hülye gyerek, de Zayn ezt mosolyogva figyelt. A hátam mögé lépett és átölelt. Bár tiszta víz volt, de engem elöntött a melegség ahogy így átkarolt. 
-Olyan aranyos vagy. - nyomott egy puszit a nyakamra.
-Tudom. 
-Meg egoista. - nevette el magát.
-Mintha te nem lennél az. - vettem oda neki.
Utána kibontakoztam az ölelésből és aztán felugráltam a lépcsőn. Zayn röhögve végignézte ahogy majdnem orra esek és aztán utánam jött. Pont akkor talált meg, amikor a keresett szobát kerestem. 
-Felavatjuk az új ágyat? - kérdezte perverzül.
Nevetve megráztam a fejem aztán Zayn lehajolt és a térdem alá benyúlva felemelt a másik kezével pedig a derekamat tartotta. Kezemet a nyaka köré fontam és hosszan csókolóztunk. Zayn belépett a hálóba, majd lábával becsapta az ajtót és elterültünk az ágyon...