2012. december 25., kedd

30. fejezet ~ All I Want For Christmas Is You

Na hello mindenki. :D Ahogy nekikezdtem ennek a résznek 3 dologra jöttem rá: 
1. A rész címét szerintem mindenki sejtette, szóval kicsit sablonos lettem most. :'D
2. Szinte minden résznél ugyanúgy köszönök és remélem, hogy még nem unjátok nagyon... :'D
3. Annyira, de annyira profi vagyok, hogy pont ez a rész lett a 30. :DD Hogy ennek miért is örülök ennyire azt én sem értem.xd
Szóval... Most nem árulkodok a részről, csak nyálasan szeretnék mindenkinek Nagyon Boldog Karácsonyt Kívánni. Mégegyszer... xd <3 xoxo.




 All I Want For Christmas Is You

El se hiszem. Bryan-nel és Vicky-vel a haza felé tartó gépen ülünk. Jézusom alig várom, hogy újra Londonban lehessek! És, hogy találkozzak a csajokkal. Meg azért a srácokkal is, akik nagyon rájuk nőttek, mivel mind együtt maradtak, kivéve minket Zayn-nel. És valószínűleg vele is találkozok... 
-Roxy - bökte meg Bryan az oldalam
-Igen? - vettem ki a fülemből a fülhallgatót
-Leszállunk. - mosolygott rám
Akaratlanul is széles vigyor húzódott el a számon, ezért oldalra hajtottam a fejem és reményeim szerint csak Londont bámultam volna. Ja hát igen, csak annyi a bökkenő, hogy a hótól szart se láttam. Na mindegy.
Amikor leszállt a gép mentünk átvenni a csomagokat, ahonnan pedig indultunk ki keresni egy taxit. Csak annyival nem számoltam, hogy 5 idióta fog állni a kijáratnál.
Körülbelül sikítozva rohantunk egymáshoz (én még a csomagokat is eldobtam) majd megfulladtunk egymás öleléseitől. 
-Ö Rox... - szakított félbe minket Bryan - A cuccodat mi hazavisszük, ti addig menjetek oda ahova akartok, ok? 
-Te vagy a legjobb tesó. - ugrottam a nyakába mosolyogva
-Na hello. - intett aztán Vic-kel leléptek
-Úgy hiányoztál már. - mondta Bii a télapósapkája alól
-Ti is nekem. - öleltem át a két oldalamon álló Tinát és Mandy-t, majd így öten egymásba fonódva mentünk tovább  
-Hol a kocsi? - kérdeztem
-Oda hátra álltam. - mutatott hátra Liz
Elbaktattunk a kocsihoz majd elindultunk.
-Istenem, olyan jó végre itthon. - mondtam a könnyeimmel küszködve 
-Na mesélj, milyen az élet Sydney-ben - nézett hátra a visszapillantó tükörből Liz
-Semmi extra. Van egy pár ember akikkel jóba vagyok, de itt sokkal jobb.
-Tudsz már szörfözni? - kérdezte Mandy mosolyogva
-Még nem. - nevettem - Luke szerint reménytelen eset vagyok.
-Luke? - vonta fel csillogó szemmel a szemöldökét Tina 
-Nincs köztünk semmi. - jelentettem ki - Nem vagyok ribanc, hogy amint szakítunk Zayn-nel rögtön keresek mást.
-Azért Zayn-nek hiányzol... - mondta Mandy
-Ja gondolom. - forgattam a szemem 
-Ha a Starbucks-ba megyünk az jó? - terelte a témát Liz
-Igen. - mosolyogtam

Végül nem a Starbucks-ba csak megvettük a kávékat, majd átsétáltunk a parkba a padunkhoz és ott beszélgettünk. Láttam, hogy a többiek kérdőn összenéznek ezért felvontam a szemöldököm. Végül (mint mindig) Liz volt a legbátrabb, szóval ő avatott be.
-Hallod Rox - nézett rám - A srácokkal megbeszéltük, hogy holnap velük leszünk.
-De holnap Szenteste. - gondolkodtam
-Igen, de a családdal megbeszéltük, hogy velük vagyunk napközbe, aztán olyan 6 körül átmegyünk a srácokhoz. Azt hiszem beletörődtek. - vonta meg a vállát Liz
Ez érthető, hiszen egyikünk családi helyzete sem annyira átlagos...
-Szóval a lényeg. Jössz velünk? - kérdezte végül
-Zayn ott lesz? - húztam el a számat
-Már egy hete a szüleinél van és szilveszterre jön vissza - magyarázta Mandy
-Akkor oké. - bólintottam mosolyogva 

~

Másnap Bryan-nel megajándékoztuk egymást. Én kaptam tőle egy új cipőt én pedig vettem neki pulcsit. Nálunk a karácsony sose az ajándékozásról szólt már jó pár éve. Általában egész nap együtt vagyunk csak ketten, bár Ő az utóbbi években estére otthon hagyott, hogy Vicky-vel legyen, de ez engem sose zavart.
-Nagyon szeretlek. - öleltem meg
-Én is szöszi. - ölelt vissza
-Hiányoznak anyáék. - suttogtam
-Hidd el, bármit megtennék, hogy visszajöjjenek.

Tina kettőt dudált, vagyis már itt van értem. Gyorsan felkaptam az ajándékokat (Sydney-ben gondoltam a fiúk-ra is, szóval mindegyiküknek szereztem valamit) és ki is mentem. Bryan felajánlotta, hogy eldob, de tudtam, hogy Vicky úgyis jön át ide, szóval semmiképp nem fogadtam el.
-Hello. - pattantam be a kocsiba, miután bedobáltam hátra a csomagokat
-Szia. - ölelt meg 
A kocsiban tök jól elvoltunk, hangosan üvöltöttük a Shake Up Christmast meg az összes karácsonyi dalt. Amikor beléptünk a srácok házába Harry, Louis, Liam és Niall rögtön a nyakamba ugrottak. Szó szerint, szóval el is dőltünk. 
-Jól vagy? - kérdezte röhögve Louis
-Persze csak kurvára fáj a seggcsontom. - mondtam röhögve, majd Liam segítségével felálltam
-Wow. - döbbentem le amikor jobban szemügyre vettem Liam-et. Úgyanis az egész haját úgy ahogy volt leborotválta
-Inkább ne véleményezd. - fordult el röhögve
-Az én véleményem úgy se számít csak Tináé. - nyújtottam ki a nyelvem Tinára
-Miért nem lehet nyugodtan aludni? - vánszorgott le a félmeztelen ex-barátom a lépcsőn, de ahogy meglátott ő is hasonlóan lefagyott mint én.

~Zayn szemszöge:




Mostanában szokásommá vált egyedül ülni a szobámba, zenét hallgatni és cigizni. Ma délután is ezeket a tevékenységeket folytattam, csak közben bealudtam és nem voltam túl boldog amikor nagy röhögésékre és kiabálásokra ébredtem. Felkeltem és félig idegbetegen, félig kómás lementem.
-Miért nem lehet nyugodtan aludni? - kérdeztem idegesen, de aztán hirtelen azt se tudtam, hogy hol vagyok, mivel Roxy ott állt a szoba közepén és azt hiszem még szexibb lett, mint volt. Én pedig egy szál melegítőalsóba álltam előtte
-Basszus - sziszegte Mandy
-Ez nem jött be. - nézett fel Niall
-Mégis mit terveztetek? - vonta fel Roxy a szemöldökét
-Semmit. - vágták rá egyszerre
Hirtelen beállt a kínos csönd, de csak annyit láttam, hogy Liam hadonászik és valamit nagyon próbál artikulálni, de nem igazán megy neki.
-Mi van?! - csúszott ki belőlem
-Öltözz fel te barom! - kiabált rám
-Jaa. - esett le
Gyorsan visszasiettem a lépcsőn és az első kezembe akadó pólót felvettem. Kinyitottam az ajtót és Liam állt előttem.
-Csak nem ide? - vontam fel a szemöldököm
-Neked aztán tényleg karácsonyi hangulatod van. - nézett végig rajtam 
-Mi a baj velem?
-Ember láttad milyen pólót vettél fel?
-A-a. - ráztam meg a fejemLiam beállított a tükör elé aztán végigmértem magam. Oké, talán a melegítőgatya, zokni és a póló, amin medvék szeretkeznek talán nem a legjobb választás. 
-Oké átöltözök. - mondtam - De nem azt mondtad, hogy Sydney-ben marad karácsonykor?
-Na ez az amiért feljöttem. - kezdte - A lényeg, hogy kicsit hazudtunk.
-Igazán? - tetettem meglepettséget
-Hagyd már, hogy végigmondjam! Szóval. Azért nem mondtuk el, mert reméltük, hogy összehozhatunk titeket újra. Tudod, karácsony, hó, karácsonyfa, fagyöngy, szerelem.
-Liam ezzel csak 4 gond van: hó helyett latyak van, a karácsonyfát Louis feldöntötte, fagyöngyünk nincs és a szerelem egy kalap szar.
-Igeen... - gondolkodott el Liam - De ezen kívül minden stimmel.
-Figyelj Liam, Roxy-val ennyi, elcsesztem. Most lemegyek és kulturáltan, felnőtt módjára elleszünk.
-Na ezt majd meglátjuk. - húzta el a száját Liam, majd kiment a szobámból
Én meg előkerestem egy farmert, egy fekete pólót és a fekete kockás ingem. Nem mintha sokkal karácsonyosabban néztem volna ki, de egy itthoni ruhának elmegy. Megcsináltam rendesen a hajam aztán lementem
-Sziasztok - köszöntem normálisan amikor újra lementem - Liam?
-A konyhában. - válaszolta Tina
-Köszi. - bólintottam, majd elindultam a konyhába
-De Zayn várj... - kiabált utánam de már nem izgatott
-Liam. - nyitottam be ordítva a konyhába, de Liam-en kívül más is volt ott
-Szia Zayn. - intett egyet Roxy
-Barom. - sziszegte nekem Liam
-Ha gondoljátok akkor én ki is megyek, csak majd hozzátok be a forrócsokim. - mondta Rox, majd indult is ki
-Nem, maradj csak, úgy hallottam, hogy Tina szólt. - indult ki Liam
-Várj Liam, megyek én is. - mentem utána
-Ez most csak ránk tartozik. - nézett mélyen a szemembe, jelezve, hogy maradjak itt
Kelletlenül álltam ott a tarkómat vakargatva, de mivel nem tudtam mit tenni hátrafordultam Roxy felé, aki szórakozottan nézett.
-És hogy vagy? - próbáltam oldani a kínos csöndet
-Jól. - bólintott - Te?
-Én is.
Így álltunk egymással szemben a konyhában, aztán egyszerre kitört belőlünk a röhögés.
-Nagyon gyerekesek vagyunk. - mondta Roxy
-Az biztos. 
-Forrócsokit? - kérdezte 
-Okés. - vontam meg a vállam
Kezünkben egy-egy bögre forrócsokival mentünk ki, majd ültünk le a többiek közé. Végignéztem a feldöntött karácsonyfán, amiről azóta sem tudok sokkal többet, a srácok csak annyit mondtak, hogy Louis volt. 
-Csak én kezdtem el fázni? - dörzsölte a karját Harry
-Ugyanolyan idő van, mint eddig. - ráncoltam a szemöldököm
-Pedig én is érzem. - mondta Liam - Oké Zayn, te eddig aludtál, de mi már egy ideje fent vagyunk és egyre hidegebb van.
-Én is fázok. - csatlakozott Liz
-Felmegyek, megnézem a fűtést. - indult el Niall
Furán néztem körbe, hogy miért kezdett el mindenki fázni, amikor teljesen jó idő volt itt bent. Legalábbis szerintem
-Srácok gáz van. - jött le úgy 2 perc múlva Niall - Elcsesződött a fűtés.
-Mi van vele? - kérdeztem
-Mi vagyok én szerelő bazdmeg? - válaszolt végül - Csak annyit tudok, hogy az egész házba leállt a fűtés.
-Halljátok. - csapta össze a kezét Harry - Próbáljuk már ki a kandallót. Még az életbe nem használtuk.
-Akkor menjünk fát vágni! - állt fel elhívatottan Louis
-Lou, a ház végé tele van kivágott fával.
-Mióta? - lepődtem meg
-Mindig is ott volt Zayn. - csapkodta meg a vállam Niall - Csak jobban ki kéne nyitni a szemed. 
-Akkor Niall, Harry, Louis, Tina, Mand, Liz és Bii, gyertek segíteni. - osztotta ki Liam a feladatot
-És mi mit csinálunk? - kérdezte Roxy
-Ti fogjátok Zayn-nel a fákat bedobálni a tűzbe, amíg mi hordjuk be a fadarabokat.
-Oké. - bólintottam
A többiek kimentek mi Roxy-val meg bent maradtunk kínos csöndben. Úgy 5 percig voltunk bent, amikor hallottuk, hogy valaki nagyon rángatja az ajtót.
-Ezeknél minden oké? - ráncolta a szemöldökét Roxy
-Ezeknél sose. - ráztam a fejem
Megszólalt Roxy telefonjából Rita Ora, vagyis Mandy hívta. 
-Igen? - vette fel - Oké.
És akkor kihangosította
-Hallotok? - kérdezte Mandy
-Igen. - válaszoltam
-Na szóval az a gáz, hogy - szólt bele Niall - az ajtó befagyott.
-De azt, hogy? - értetlenkedett Roxy - Az előbb simán kimentetek.
-Igen, mi se értjük. - hallottuk Liz hangját - Szóval most kint rekedtünk.
-Miért nem jöttök be hátul? - kérdeztem az idiótáktól
-Okéé... - válaszolta Liam, de hallottuk, hogy hátul Harry szitkozódik
-Nem értem őket. - mondta Roxy, miközben kinyomta
-Én se nagyon. - ráztam a fejem
Láttuk az üvegajtón keresztül, hogy a többiek jönnek és tényleg volt valami faszerűség a kezükbe... Vagyis az a kinti ülőgarnitúra darabjai voltak... WTF?! Láttuk, hogy Louis beteszi a kulcsot, aztán eltorzult az arca. Roxy-val érdeklődőn néztünk rájuk, mire mindannyian elvigyorodtak, majd Louis kihúzta a törött kulcsot a zárból.
-Szent szar. - fogta a fejét Roxy
-Louis csak te lehetsz ilyen szerencsétlen! - kiabáltam ki, de Louis mutogatta, hogy nem hall. Jobb is, mert még folytattam volna
Roxy elővette a telefonját és tárcsázta a többieket.
-Úúú, ez tisztára olyan, mint a börtönben amikor egy üvegfal választ el minket, de telefonálni kell. - vigyorgott Louis
-Igen, velem is majd így kell telefonálni, ha szétvertem Louis-t. - mosolygott idegesen Roxy 
-Csak te lehetsz ilyen balfasz Tommo. - tettem hozzá
-Szóval, mi a faszt csináljunk? - kérdezte Roxy
-Elmegyünk keresni valami szakembert, aki majd megoldja az ajtódolgot. Ti addig vigyázzatok magatokra és ne menjetek sehova. - mutatta fel a hüvelykujját Liam
-Mégis hova mennénk? - vonta fel a szemöldökét Roxy, de a többiek már kinyomtak minket és... elrohantak
-Na ez mi volt? - nézett Roxy elkerekedett szemmel
-Nem tudom. De már tényleg kezd hideg lenni.
-Kurva jó ez a karácsony. - ült le a kanapéra
-Hát nálunk a hangulat mindig adott. - néztem körbe
Közben hallottuk ahogy a többiek elhúztak a kocsival.
-Szerinted ki van a csomagtartóban? - kérdezte nevetve
-Tuti Harry és Mand. - vigyorogtam kajánul
-Biztosan. - gondolkodott el - De baszki, most már tényleg kezd hideg lenni. Pedig azt hittem, hogy csak a többieknek van valami baja. 
-Keressünk valami pokrócot? 
-Ahha. - bólintott, majd körbejártuk a szobákat
Találtunk egy pokrócot a fenti nappaliban, de nem tudom, hogy sokra megyünk-e vele. 
-Kéred az egyik pulcsim? - kérdeztem miközben visszaültünk a kanapéra a lenti nappaliban
-Már így is nálam van egy pulcsid. - legyintett
-Az még megvan? - csillant fel a szemem - Azt hittem annyira utálsz a szakítás miatt, hogy elégetted.
-Nem a szakítás miatt utállak. Arra számítottam. - mondta előre nézve - Csak a szöveg miatt. Annál nagyobb tahó nem is lehettél volna. 
-Tudom. - húztam el a számat - Ne haragudj.
-Nem segít sokat. - ivott bele a forrócsokijába
Elkezdett csörögni a telefonom és Liam nevét írta ki.
-Egy perc. - mondtam Roxy-nak aki csak bólintott egyet
-Roxy ott van a szobában? - szólt bele Liam köszönés nélkül
-Aham. - bólintottam furán
-Akkor menj be a konyhába!
-Okéé... - mondtam majd bementem a konyhába - Itt vagyok.
-Oks. Szóval a lényeg: NE ENGEDD EL TÖBBET!
-Mi van? Mit ne engedjek el? - ezt nagyon nem vágtam
-Roxy-t! - kiabált bele a telefonba
-Már vége van Liam. - világosítottam fel
-De szerezd vissza! Nem akarom, hogy hiába legyen az összes melónk! 
-Várj, mindent, ti csináltatok?! - esett le
-Miért szerinted ki? - nevetett
-De hogyan?
-Leragasztottuk az ajtót, szétszedtük a kerti székeket, Louis pedig profi módon szándékosan beletörte a kulcsot a zárba. 
-És a fűtés? - kérdeztem nevetve
Ezt brutálisan megszervezték.
-Na, azzal mázlink volt.
-Beszarok rajtatok.
-De te most szerezd vissza Roxy-t! Megértetted?!
-Megpróbálom... - sóhajtottam, majd kinyomtam
-Na mi a helyzet? - kérdezte Roxy amikor visszamentem
Végignéztem rajta. Gyönyörű szőke haja lazán omlott a vállára fekete pulcsi volt rajta és farmer. Teljesen átlagosan nézett ki, de mégis gyönyörű volt.
-Még keresnek valakit, hogy megcsinálja az ajtót.
-Akkor még egy darabig itt maradunk. - nézett körbe
-Valószínű. - bólintottam majd beültem mellé
Megfogtam a takarót és bénán áttekertem magunk között. Féltem Rox reakciójától, ahogy ismerem simán lekevert volna egy pofont vagy ilyesmit. De csak nevetve megrázta a fejét és a fejét a vállamra hajtotta. Talán mégis van még esélyem?

~Roxy szemszöge:




Ketten ragadtunk Zayn-nel a srácok házában. Tudtam, hogy nem lesz nyugodt karácsonyunk. Hogy is gondolhattam, hogy Zayn tényleg a szüleinél van? Mindig beveszem a többiek dumáját. Ajjh, Istenem, de idióta vagyok. 
Amikor meglátott féltem, hogy azt hiszi, hogy én már csak így betolakodok hozzájuk meg ilyenek. Sőt lehet, hogy van új barátnője is. Aztán amikor elment Liam-mel beszélni és visszajött aztán közénk terítette a takarót rájöttem, hogy nincs új csaja. Az is átfutott a fejemen, hogy ezt az egészet csak megjátsszák, vagy Zayn újra vissza akar kapni. De akkor minek szakított volna velem...?
-Kérlek ne tedd ezt. - mondtam Zayn vállára hajtott fejjel
-Mit? 
-Ne játssz velem. - hunytam le a szemem, mert féltem, hogy a végén megint könnyek között kötök ki. Az érzelmi állapotom mostanában nem a legstabilabb.
-Hogy? - nézett rám értetlenül
-Szakítasz velem, mint valami faszkalap, erre amikor visszajövök megint olyan vagy, mint régen... 
-Sajnálom. - mondta - Figyelj. Most nyálas leszek, de leszarom. Hülye voltam a nyáron. És el se tudod hinni, hogy mennyire hiányzol. Kérlek ne haragudj.
-Azért ilyen könnyen nem tudok megbocsátani...
-De van még esély? - csillant fel a szeme
-Azt hiszem. - mosolyodtam el titokzatosan
Zayn száján széles mosoly terült el én pedig visszahajtottam a fejem a vállára. Jó érzés volt újra ilyen közel lenni hozzá, de... Félek, hogy megint szétesek.

Úgy fél óra múlva már egyre jobban fáztunk és Tináék még mindig sehol.
-Felhívjuk őket? - kérdeztem
-Okés. - vonta meg Zayn a vállát
Tárcsáztam Tinát... kicsöng... kicsöng...
-Igen? - hallottuk Tina hangját
-Mi a helyzet Tina? Mikor jöttök vissza?
-Hát most nem nagyon találunk semmilyen szakembert vagy valakit aki tudna segíteni... hívunk ha van valami.
-Hát jó. - húztam el a számat
-Itt rekedtünk. - jelentette ki Zayn miután kinyomtam
-Rájöttem. - húztam el a számat - Csinálok még forrócsokit.
Kibújtam a takaró alól, megfogtam a bögréket és kimentem a konyhába. Amikor betettem a vizet a mikróba (lusta vagyok rendesen forralni) akkor tűnt fel, hogy milyen hideg van így a takaró nélkül. Aztán hirtelen sokkal melegebb lett, mivel valaki hátulról megölelt. Mivel a ház most egy börtönként szolgál tulajdonképpen, nem nehéz kitalálni, hogy ki volt az. Testemet rögtön az a furcsa bizsergés járta át, aztán amikor adott a nyakamra egy puszit azt hittem, hogy meghalok.
-Szadista. 
-Emlékszem még a gyengéidre. - mosolygott rám a féloldalas mosolyával 
-Ne már - nevettem miközben kinyitottam a mikrót
Zayn a hátam mögül nézte végig ahogy elkeverem a bögrékben a forrócsokiport. Igen mi már csak így nyomjuk, a lustaság mindenek felett áll. Visszasétáltunk a nappaliba majd egymással szembe leültünk a kanapén és dumáltunk.
-Emlékszel amikor megismerkedtünk? - kérdezte Zayn
-Aham. - bólintottam mosolyogva - A Nando's-ban melóztam és ti csicskáztattok. 
-Azért elég sokszor felmentettünk a meló alól. 
-Végül is jó volt. Leszámítva, hogy már a megismerkedésünk első napján megláttad a seggem.
-Akkor csak a felét. - nevetett
-Nem baj, akkor is gáz.
-De akkor elég profin kezelted.
-Formában voltam. - vigyorogtam - De mi lett a szőke tincseddel?
-Meguntam. - vonta meg a vállát - Kellett valami változatosság.
-Aha.
-Tetszik? - kérdezte magabiztosan
-Nem rossz.  Egyébként... Liam és Tina milyenek együtt? - tereltem a témát
-Aranyosak. - mosolygott Zayn - Ilyen kis álompár. Liam bármit megtenne Tináért.
-Akkor jó. - mosolyogtam - Tina nagyon bele van esve. Azt hiszem az X-Faktor alatt is ő volt a kedvence.
-Neked ki volt a kedvenced? - vigyorgott
-Egy adást láttam az X-Faktorból és az egészet végigröhögtük Liz-zel.
-Jaa, igen ezt meséltétek. - jutott eszébe - A Total Eclipse Of The Heart-ot énekeltük ugye?
-Ja. - nevettem
-Azzal mi a baj?
-Nézzük vissza. - mondtam
-Jó. - Zayn kivette a kávézóasztal alól a laptopját, majd beírta a Youtube-ba. [http://www.youtube.com/watch?v=xcLwZehjrV8]
-Jézusom, hogy néztem ki. - fogta a fejét az interjús kisfilmnél
-Ne csináld már, ilyet a lányok szoktak. - csaptam oldalba - De a csajok már akkor odavoltak értetek.
-Értem mindig.
-Jaj, de kis ego-s vagy. Nézd azt a sapkát.
-Tiszta kölyök fejem van. - fintorgott
-Azért akkor is dögös voltál. - gondolkodtam el, mire Zayn mosolyogva rám nézett - Mondjuk azt, hogy ezt nem mondtam ki. 
-Már megtetted.
-Nézzük inkább a próbát. - mondtam égővörös fejjel
-Hiányzik ez a korszak.
-De hát kölyök fejed volt.
-De akkor is dögös voltam. - vigyorgott, mire tarkónvágtam
-Köcsög. - sziszegtem, de ő csak röhögött
-Na figyeld énekelünk. - mondta teljesen beizgulva
-Azért el ne élvezz magadtól. - nevettem
Zayn teljes áhítattal figyelte saját magát. Beszarok rajta.
-Ott elfolyt a sminked vagy direkt volt? 
-Az direkt volt. - nézett rám nevetve
-Ja ok. - vontam meg a vállam
-Na jó, meguntalak titeket, tegyél be valami zenét. 
-És én vagyok a köcsög. - nevetett, majd beírt valami zenét
-Ez a kedvencem. - kaptam fel a fejem amikor megszólalt a Simple Plan-től a Perfect
-Tudom. - mosolyodott el Zayn 
Óvatosan elmosolyodtam, majd Zayn vállára hajtottam a fejem, ő pedig közben a hátamat simogatta. Miközben lement a szám elgondolkodtam. Ebben a néhány percben pont olyanok voltunk, mint régen. Nevettünk, szívattuk egymást... és bennem volt az az érzés ami mindig is bennem volt... az a... tudjátok.. az a kis izé... vagyis azt hiszem az, hogy... szeretem? Mindennél jobban.
-Zayn? 
-Mond. - tolt el egy picit magától
-Figyelj. - játszottam az ingével - Mi van köztünk? Most teljesen olyanok voltunk mint régen. És úgy érzem, hogy benned is megvan ez az érzés... vagy csak nagyon hülye vagyok... Már nagyon régóta ezen gondolkodok és akkor valahogy másnak éreztelek vagy nem is tudom... vagyis ugye amikor szakítottunk. Nagyon mérges vagyok rád, de közben meg annyira hiányzol, hogy nem tudlak kiverni a fejemből... de azért mégiscsak közölted, hogyha együtt maradnánk akkor tuti megcsalnál... Szóval most mi van? Miért szakítottál így? - kérdeztem zavarosan
-Igazából. - vakarta meg a tarkóját - Nagyon megijedtem a távolságtól. Ugye amikor Perrie-vel jártam folyamatosan megcsaltuk egymást, akármilyen távol is voltunk egymástól. Aztán amikor ők elmentek turnéra akkor döntöttünk úgy, hogy ennek tényleg vége, az egész csak kamu volt így is... És rögtön eszembe jutott. De aztán ahogy kiléptem a házatokból rájöttem, hogy egy barom vagyok. Te kurvára nem vagy Perrie és te vagy az utolsó akit bármikor is megcsalnék. Sőt amióta szakítottunk azóta nem is voltam csajjal...
-Várj - szakítottam félbe - te már 4 hónapja nem feküdtél le senkivel?
-Lassan 5. - bólintott
Erre hihetetlenül elnevettem magam.
-De figyelj. - tért vissza - Szóval tényleg én már csak téged akarlak.
-Nyálas vagy. - bokszoltam bele az oldalába
-Szeretlek. 
Újra felnéztem rá. A hatalmas szempilláiba és azokba a gyönyörű szemekbe. És tudtam, éreztem, hogy tényleg úgy gondolja. És mondhatnám, hogy ez most romantikusabb volt, mint a reptéren, de nem tudom, hogy mi romantikus egy eldőlt karácsonyfában és egy fűtetlen lakásban. Na jó, talán az, hogy Ő ott volt.
Kicsit feljebb csúsztam a kanapén, így majdnem egy magasságba kerültem Zayn-nel. Homlokát az enyémnek támasztotta és mélyen a szemembe nézett miközben összekulcsolta az ujjainkat.
-Én is szeretlek. - suttogtam 
Zayn elmosolyodott, majd becsukta a szemét és ajkaival bekebelezte az enyémet. Hirtelen azt se tudtam, hogy hol vagyok, mi történik velem, de szép lassan észbe kaptam és nyelveink összefonódva lassú táncot jártak. Belegondoltam, hogy már 4 hónapja nem is csókolóztunk, sőt nem is láttam. Ez egyszerűen lehetetlen, hogy túléltem.
Amikor szétváltunk mindkettőnk száján hatalmas mosoly ült.
-Hogy bírtuk ki eddig? - nevetett
-Nem tudom. - ráztam meg a fejem, majd amilyen szorosan csak tudtam hozzábújtam, ő pedig átkarolta a vállam
-És most hogyan tovább? - kérdezte - Nem akarlak még egyszer elengedni.
-Távkapcsolat működne?
-Nincs más választásunk. - nyomott egy puszit a hajamba - Akkor mindent előröl kezdünk?
-Inkább folytassuk ott ahol abbahagytuk. - mosolyogtam rá
-És véletlenül nem ott tartottunk, hogy leakartunk feküdni? - vigyorgott perverzül
-Nem emlékszem erre. - ráztam meg a fejem
-Akkor tegyünk úgy, mintha ez lett volna. - mondta majd elkezdte a nyakamat csókolgatni
Lehetetlenül elnevettem magam, majd hagytam, hogy Zayn felemeljen és felvigyen a szobájába, miközben én a nyakát csókolgattam.


-Még mindig fogalmam sincs, hogy hogyan bírtam ki nélküled. - ölelt meg hátulról Zayn
-Igen, viszont fel kéne öltözni, mert a fűtés még mindig nincs, mi meg meztelenül fekszünk egy szál takaró alól.
-Jó, de 4 hónapja nem láttalak, nemhogy meztelenül. Hadd élvezzem már egy kicsit.
-De most is háttal vagyok neked. - gondolkodtam, mire megfordított és elkezdte a mellem stírölni
-Ne már Zayn. - húztam fel a takarót
-Baby, ne szégyelld már magad, kurva jók a melleid.
-Örülök neki. - nevettem el magam, de közbe Zayn adott egy puszit a jobb mellemre
-Te beteg vagy. 
-Igaz, a másik kimaradt. - mondta, majd arra is adott
-Jézusom. - röhögtem
A karomat Zayn nyaka köré fontam, majd az ajkai bekebelezték az enyémet ismét. Megint kezdtünk volna kicsit beleélni magunkat, csak megcsörrent Zayn telefonja.
-Ki az? - kérdeztem fáradtan
-Harry. - felelte - Kihangosítsam?
-Aham. 
-Szia Harry. - szólt bele Zayn
-Hello. Na hogy haladsz? 
-Mivel, hogy haladok? 
-Roxy-val, te seggfej!
-Ja hát egész jól. - nézett rám mosolyogva
-Akkor jó, mert a ragasztó elvileg már nem hat, szóval be tudnánk menni. És a kocsiban kicsit hideg van szóval jó lenne, ha beengednétek.
-Hívlak ha jöhettek. 
-Most még nem mehetünk? - kérdezte kicsit lehangoltan. Nagyon fázhatnak.
-Nem, még fel kell öltöznünk. - mondta Zayn, majd kinyomta
-Ez mi volt? - kérdeztem mosolyogva
-Az egészet ők szervezték. Nekem beadták, hogy Sydney-ben maradsz karácsonyra, leragasztották az ajtót, Louis direkt beletörte a kulcsot a zárba és szétszedték a bútorokat. - magyarázta - Ja viszont a fűtéssel tényleg van valami.
-Baszki. - röhögtem el magam
-Oké, öltözzünk fel, már biztos szétfagytak.
Feltápászkodtam aztán felöltöztem. Benyitottam a fürdőbe, ahol Zayn a haját csinálta. Odamentem, kivettem a kezéből a zselét és megcsináltam neki úgy ahogy még nyáron Olaszországban. Amikor kész lettem Zayn mosolyogva megcsókolt.
-Na menjünk le. - mondta végül
Lementünk, majd megálltunk mindketten az ajtóval szembe és kérdőn egymásra néztünk. 
-Próbáljuk meg. - vonta meg a vállát Zayn
Megfogta a kilincset, majd néhány erős rántás után sikerült kinyitnia. 
-Milyen ragasztó az, ami néhány óra alatt már nem hat? - ráncoltam a szemöldököm
-Olyan ragasztó amit a Louis-típusú idiótáknak terveztek. - mondta, mire egyetértőn bólintottam
Zayn kivette a zsebéből a telefonját, majd tárcsázta Harry számát.
-Jöhettek. - csak ennyit mondott, aztán le is rakta
5 másodperc múlva 8 idióta futott felénk boldogan, röhögve és a lányok sikítozva, majd mind a nyakunkba borultak.
-Tudtam, hogy úgyis összejöttök újra. - mondta Liz
-Aha persze, te mondtad a legtöbbször, hogy erre semmi esély. - röhögött Niall
-Mindegy, a lényeg, hogy újra együtt vagytok. - ölelt meg Mandy
-Karácsonyi csoda. - mosolygott Bii
-Bii, kérlek csak ma ne csináld az ilyen 'karmás', 'lehetetlen', 'csodálatos' dolgaidat jó? - nézett rá Liz
-Mindegy, a lényeg, hogy megint minden jó. - vigyorgott tovább Bii
-Ja, kivéve a fűtést. - mondta Harry
-Olyan pesszimista vagy. - csapta oldalba Mandy
-De kajak szétfagyunk. - védte magát Hazza
-Akkor eltüzeljük a bútorokat. - röhögött Liam
Csak mosolyogva figyeltem őket, miközben a volt volt barátom, vagyis az újra új barátom vagyis... vagyis Zayn átkarolta derekamat én pedig a fejemet a vállára hajtottam. Azt hiszem ez volt az egyik legszebb karácsonyunk.


28. fejezet ~ Wake Me Up When September Ends

Helloo :DD Ezt a fejit 3 részre osztottam, az első a szeptember, utána jön egy részlet októberből és a végén egy pici a novemberből, de valószínűleg a november a legjelentősebb. A novemberes résznél van egy link, arra kattintsatok rá, hogy tudjátok, hogy mi is a lényeg, bár nem hiszem, hogy nagyon új lenne nektek az a szám..:P Most rögtön ki is rakom az újat, szóval szeressetek, mert egyszerre kettőt kaptok. :PP Merry Christmas! :')<3



 Wake Me Up When September Ends


A repülőn ülünk és mindjárt leszállunk. Az út közben olyan dalokkal vittem magam depresszióba, mint a Simple Plan-től Summer Paradise, vagy Ed Sheeran Give Me Love, amit múltkor hallgattunk Zayn-nel és a szövegétől most már tényleg a sírtam. A kutyák közben a lábam alatt voltak, mivel Bryan-nek sikerült elintéznie (jó pénzért), hogy felengedjék őket a gépre.
-Nézd - nyúlt át előttem Bryan az ablakhoz - hát nem szép?
-De. - bólintottam
-Héé Roxy. - bökött oldalba - Tudom, hogy most szar kedved van, mert elköltözünk, meg Zayn is. De nézd a dolgoknak a jó oldalát.
-Most nincs a dolgoknak jó oldala. - fordultam felé
Bryan magához ölelt és közben a hátamat simogatta.
-Majd minden rendbe jön. - suttogta 
Könnyű mondani...

-Sziasztok! - vigyorgott ránk Vic
-Hello - mosolyogtam rá, aztán Bryan megcsókolta. Legalább ők boldogok
-Rox, biztos imádni fogod az új házatokat, nagyon menő. 
-Biztosan. - bólintottam a cipőm orrát bámulva
Kisétálunk Vicky kocsijához aki eldob minket az új házunkhoz. Amikor beléptem sehol nem találom benne önmagamat. Felmentem az új szobámba és körbenéztem. A szoba fala még hófehér, az ágyneműm nem volt huzat  és az íróasztal is teljesen rendben volt. Kinyitottam a szekrényt és nem esett ki belőle semmi.
-Na milyen? - álltt meg Bryan mosolyogva az ajtófélfában
-Ez nem én vagyok. - ráztam meg a fejem
-Majd ezt is elintézed. - nevetett
-Okés. - sóhajtottam
-Héé - bökött bele a vállamba - holnap meglátod az új sulit.
-Ezzel most fel akartál dobni?
-Ne izélj már Rox. Tök jó lesz.
-Hogyne. 

~

Reggel kelletlenül felébredtem és összekaptam magam.
-Sok sikert. - nyomott Bryan egy puszit a fejemre
-Szükségem lesz rá. - morogtam miközben felkaptam a táskám
Ledobtam a deszkám az utcára és elkezdtem hajtani magam. Fura volt Tina nélkül deszkázni, de most túl kellett élnem. Na meg meg kellett találnom a sulit, Bryan szerint mennie kellett volna, mivel tegnap este ötször is elmagyarázta, hogy hol van... Az úgy jó, mivel én vagyok az a csaj aki Londonban is eltéved amikor azt mondják, hogy menjen el a London Eye-hoz, pedig már 17 (lassan 18) éve ott él. Ezért természetesen sikerült jó benyomást keltenem az első napomon, így az első órámról is elkéstem.
-Bocsánat. - kopogtam be a portás ablakán, aki egy flegmán rágózós 40es pasi volt - A 19-es terembe kéne mennem...
-Második emelet, a lépcső utáni második ajtó jobbra. 
-Köszönöm. 
A deszkámmal a kezembe vánszorogtam fel a lépcsőn és utána megkerestem a 19-es termet. Bekopogtam aztán benyitottam.
-Elnézést. - néztem be a terembe
-Roxana Carter? - kérdezte egy laza mosolygós pasi. Gondolom valami tanár
-Igen. - bólintottam
-Jöjjön beljebb. - intett a kezével én pedig bementem. Ahogy beléptem néhány srác elkezdett fütyülni a lányok meg összesuttogtak. Enyhén kellemetlen volt... 
-Mr. Scott vagyok az osztályfőnöke. - mosolygott rám kedvesen - Ott egy üres hely, ha megfelel üljön oda. 
Bólintottam, majd odaültem ahova a tanár mondta. Ahogy elhaladtam a padsorok között a többiek eléggé megnéztek. Nagyon égett a fejem. Kurvára nem akarok itt lenni. Mögöttem kb. csak fiúk ültek, egyik oldalamon egy barna hajú lány, a másikon meg egy másik srác. Egyébként az órán a tanár csak köszöntötte a diákokat meg ilyenek, és azt mondta, hogy majd a következőn fogja kiosztani az órarendet meg a különféle papírokat...
-Szia Stella vagyok. - állt meg mellettem mosolyogva egy szőke lány
-Hello. - néztem rá miközben felálltam
-Nem jössz oda hozzánk dumálni? - mutatott hátra másik 2 lányra
-Oké - vontam meg a vállam
Ahogy odamentem megismertem még Debby-t és Emmát. Nem volt nagy bajom a lányokkal csak olyan... Nem tudom. Kisétáltunk az udvarra és felültünk egy pad tetejére
-Figyi, lehet, hogy ez így bunkón hangzik. - nézett fel Debby egy Twix kibontogatásából - De te nem Zayn Malik barátnője vagy?
-Volt barátnője...
-Szakítottatok? - döbbent le Emma
-Ja.
-Jajj nagyon sajnálom. Olyan szépek voltatok. - húzta el a száját Stella
-Ennyire ismertél minket? - húztam fel a szemöldököm
-Mi vagyunk a suli legnagyobb Directionerei. - mondta Debby
-Aha..
-Nézd, itt vagytok a Starbucks-ba. - nyomja a telefonját a pofámba Emma - Itt pedig a parkban sétáltok. Ezen pedig csókolóztok. Ja és itt van ez első megjelent képetek. És ezt Zayn töltötte fel Twittere rólad. 
-Ez melyik? - húzom fel a szemöldököm az utolsónál
A képen éppen alszok a kezeim pedig a fejem alatt. Semmi extra nincs rajta, de a kép címe az volt, hogy Sweet Dreams.
-Erről nem is tudtam. 
-Pedig Zayn rengeteget tweet-elt rólad. És mi az összeset lementettük ami rólatok szólt.
-Oké ez már bizarr. - néztem rájuk miközben felálltam - Na hello.
Jó gyorsan elhúztam azoktól a csajoktól. Jézusom, többet tudnak rólam mint én magam.
-Látom megtaláltak. - lépett mellém a lány aki mellettem ül
-Kik? - ráncoltam a szemöldököm
-Emmáék. - mondta - Őrült rajongók. Csak az 1D-vel vannak elfoglalva. Megakartalak menteni tőlük, de gyorsabbak voltak.
-Nagyon durvák az biztos. 
-Sandra. - mosolygott rám
-Roxy. - mosolyogtam vissza
-Hogy-hogy idekerültél? A nagy szívtipró kidobott? - nevetett kedvesen
-Hát... igazából ezért szakítottunk... Vagy nem... Nem tudom. A lényeg, hogy a bátyámmal élek és ide kellett költöznünk a meló miatt. - meséltem el röviden
-És a szüleid?
-Meghaltak. 
-Jajj, sajnálom, olyan barom vagyok. 
-Már rég volt. - legyintettem - Viszont mesélnél valamit a suliról?
-Mire vagy kíváncsi? - kérdezte vigyorogva
-Mindenre. Legendák a tanárokról, kik a legnagyobb ribancok és a legjobb pasik.
-Te vagy az én emberem. - nyújtotta a kezét egy pacsira, én pedig belecsaptam - Na akkor figyelj.
Leültünk egy ilyen kőfalszerűségre, ami elválasztotta a fedett teret a középen kinyíló hatalmas füves résztől ami padokkal meg ilyen hülyeségekkel volt körülvéve.
-Ő Angelina. - mutatott egy szőke göndör hajú lányra aki a fiúk előtt játszotta magát - Ő a suli kurvája tulajdonképpen. Mögöttük ott vannak a követőik, akikről mindenki tudja, hogy kicsodák, de a nevüket mindenki elfelejti. 
-Tipikus. - bólintottam
-Azok a srácok akiknek meg teszik magukat. - mutatott rájuk - Nagyon jó fejek és bár úgy innen úgy tűnik, hogy bírják azokat a csajokat nagyon lenézik őket.
-Azok a srácok egy osztályba járnak velünk ugye? - kérdeztem
-Igen, a ribik meg évfolyamtársak. - bólintott - És az a srác aki közvetlen mögötted ül az Adam. A suli legmenőbb sráca. 
-Tényleg nem rossz.
-Na itt az ideje megmenteni őket. 
-He? 
-Én vagyok az egyetlen csaj a bandában. Általában én űzöm el Angelina-t és a kutyáit. - magyarázta - Na gyere bemutatlak.
-Öö.. oké.
Sandra-val odamentünk a padhoz ahol Adam-ék voltak. 
-Oké Angie, itt az ideje elpucolni innen a szaros segged. 
-Vagy? - tette csípőre a kezét Angelina 
-Leköplek. - mondta komolyan Sandra, majd leültünk a srácokhoz
Angelina-ék lassan elhúztak, szóval maradtunk mi és a srácok. 
-És te ki vagy? - kérdezte mosolyogva Adam
-Roxy. - mosolyogtam rá
A srácok is bemutatkoztak, így megismertem Kevint és Luke-ot. Ja meg ugye Adam-et.
-Tudsz szörfözni? - kérdezte Luke
-Londonba nem igazán volt rá esélyem. - nevettem
-De azt láttam, hogy deszkázol. Akkor sokkal könnyebb lesz megtanulni. Ha gondolod délután gyere le a partra és megtanítalak. - javasolta Luke
-Ne dőlj be neki, csak meg akar nézni bikiniben. - röhögött Adam
-Én is megyek! - nézett fel rögtön Kevin
-Hülyék. - rázta a fejét Sandra
-Sand, te ne is mondj semmit. - vette oda Kevin - Inkább azt kéne megnézni, ahogy te tanítod meg Roxy-t. 
-Még mindig fáj, hogy levertelek mi? - vonta fel a szemöldökét Sandra
-Miről van szó? - kérdeztem a mellettem ülő Luke-ot
-A nyáron Sandy leverte Kevint-t a versenyen
-Jaa.
-Viszont tényleg faja lenne, ha megtanulnál. - mondta végül Sand
-Majd meglátjuk. - mosolyogtam

A szünetekben Sand segített berendezni a szekrényem, körbevezetett a suliban meg a fiúkkal hülyültünk. Azért lehet, hogy mégis sikerült beilleszkednem valamennyire.
-Akkor ha gondolod délután lemehetnénk a partra. - mondta Sandy
-Okés. - bólintottam mosolyogva
-És mi a véleményed a srácokról?
-Jó fejek. 
-Tudod mire célzok. - bökött oldalba
-Öö.. Akkor mondjuk kezdjük Adam-nél. - néztem rá, hogy így gondolta-e mire mosolyogva bólintott - Helyes meg jófej srác, de nem az esetem. Kevin-nel röhögtem a legtöbbet, őt inkább barátként tudnám elképzelni. Igazából Luke stílusa jön be a legjobban és szerintem ő a leghelyesebb is. 
-Értem. - bólintott mosolyogva a cipője orrát bámulva
-Kevin bejön mi? 
-Honnan veszed?
-Látszik rajtad.
-Wow, te vagy az első lány aki így kiismert. Oké, te vagy az első lány akivel ilyen gyorsan összehaverkodtam. - gondolkodott el
-Örülök neki. - mosolyogtam 
-Na én meg is érkeztem. - mutatott a mellettünk lévő házra
-Ez komoly? - döbbentem le
-Aha. Miért?
-Mert én egyel arrébb. - vigyorogtam
-Azt hittem valami fiatal srácnak adták el...
-A bátyám.
-Jaa. - esett le neki - Figyi, akkor egy óra múlva itt találkozunk és lemegyünk a partra, ok?
-Vettem. - intettem aztán bementem a házba

-Amúgy a srácok is itt lesznek. - mondta Sand amikor leértünk
-Figyelj Sandy, tisztázzuk én nem olyan rég szakítottam, szóval eszem ágában sincs randizni egyikőjükkel se.
-Leginkább Luke-al mi? - tolta fel a napszemüvegét
-Most még tényleg nem. 
-Te tudod. - vonta meg a vállát, majd hátrahajtotta a fejét
Sandy-vel tök jól elvoltunk napoztunk, dumáltunk stb. Egyszer valami nagyon hideg érte a testünket, olyan volt mint amikor Nina rázza meg a szőrét fürdés után.
-Hülyék - röhögött Sandra
-Nem jöttök vízbe? - kérdezte Adam
-Ahogy látom ti már voltatok. - néztem végig rajtuk, bár Kev és Adam elég száraznak tűnnek
-Csak Luke. - mondta Adam
-Ezzel a vizes hajjal úgy nézel ki, mint a kutyám. 
-Akkor neked nagyon szexi kutyád lehet. - mondja Luke vigyorogva. Egoista. Miért mindig az ilyenek találnak rám?!


~ Október:

Egyre jobban beilleszkedtem az új suliba és továbbra is mindig Sandy-vel és Adam-ékkel lógok. Így már kicsit bővebb véleményem van róluk, mint az első nap. Sand nagyon jó fej, laza csaj, aki utálja az ilyen Angelina féle ribancokat és mindig inkább a fiúkkal lógott, mivel 2 bátyja van és az apja neveli őket egyedül, szóval kicsit fiúsabb csaj. Adam az a tipikus 'minden csajt elszédítek, de nem akarok hosszú távú kapcsolatot...' Kevin az a csendes jó fej, aki nem beszél állandóan, de ha igen akkor sírsz a röhögéstől. Luke... Luke pedig az a maximalista srác, aki tisztában van az adottságaival. A suli második legjobb pasija. Rá azért nem buknak annyira a csajok, mert általában mindig a pofájába röhög annak, aki elhívja egy sulis buliba vagy ilyesmi. Szóval kicsit megközelíthetetlen. És a megközelíthetetlen most rám bukik.Lementünk a partra és Luke rávett, hogy próbáljak már meg szörfözni. Végül rászántam magam, de csak azért, hogy elmagyarázzam neki, hogy nekem most nincs szükségem új pasira egy jó darabig.
-Tessék itt egy zöld ez megy a fürdőruhádhoz. - nyomta a kezembe mosolyogva az egyik deszkáját. Egyébként a Zayn-től kapott narancssárgát azóta se vettem fel.
-Köszi. - vettem el mosolyogva
Ahogy lementünk rájöttem, hogy ez nálam esélytelen. 
-Csak gyakorolni kell. - mondta Luke - Én se tanultam meg 20 perc alatt.
-De én mára feladtam. - feküdtem el a deszkán
-És most mit akarsz csinálni? 
-Hát azt reméltem, hogy most szépen kihúzol a partra és leülünk és eszünk egy fagyit vagy ilyesmit. - meséltem el neki a tervem
-Szart. - mondta egyszerűen, majd leborított a deszkáról, így én bele a vízbe
-Anyád. - úsztam fel 
-Jajmár nincs semmi bajod. - nevetett a deszkának támaszkodva
-De itt mély. Mi van ha megfulladok?
-Ez csak 3 méteres.
-Leszarom. - nevettem - Ez nekem mély. 
-Na akkor gyere. - mondta majd magához húzott 
-Segíts visszaszállni a deszkára. - mondtam
-Még próbálkozol? - csillant fel a szeme, miközben visszasegített
-Dehogyis, nem égetem magam. Csak napozni akarok. - nyújtottam ki a nyelvem
-Hova akarsz napozni? Már elég távol vagy attól a hófehér brit akcentusú csajtól
-Nem hiszem, hogy az akcentusom változott volna. És különben is, nekem te vagy az akcentusos. 
-Ahogy gondolod - nevetett - de a te akcentusod aranyosabb.
-Örülök neki. - fordultam hátra a deszkán
-Miért vagy ilyen?
-Milyen ilyen?
-Sose engedsz közelebb magadhoz.
Oldalra fordítottam a fejem és ránéztem Luke-ra, aki a gyönyörű szemeivel nézett rám
-Az a helyzet. - fordultam vissza - Hogy most egy kicsit távolságtartó vagyok. De nem csak veled, hanem mindenkivel. Ugye nemrég szakítottam a barátommal és ez nekem gyors lenne...
-Igen, Sandra mesélt a szépfiúról. - nevetett
-Annyira nem is szépfiú. - mondtam szórakozottan a vizet paskolva
-Látszik rajtad, hogy még szereted.
-Nem is. - néztem
-Legalább nekem ne próbálj meg hazudni. - mosolyodott el
-De rád se akarom zúdítani a bajaim.
-Szerintem inkább nekem zúdítsd, akit érdekel, mint olyannak aki felhasználja ellened. - mondta őszintén - És ha túltetted magad Zack-en...
-Zayn. - javítottam ki
-Tökmindegy - legyintett - Szóval ha túl vagy rajta, én itt vagyok.
-Majd meglátjuk. - mosolyogtam selytemesen

~November:

Hazaértem és ledobtam a táskámat. Mielőtt nekiültem volna tanulni felmentem gépre, mert Liz csak miattam maradt fent, mert valamit nagyon akart mutatni.

Liz üzenete: Véégre, te csaj. Mindjárt bealszok! Mi tartott eddig?!
Roxy üzenete: Boc, valakinek suliba is kell járni.
Liz üzenete: Faszt kellett neked elköltözni. Tudnánk normálisan beszélni. És a fiúk albumán is eggyel kevesebb szám lenne.

Az üzenet végét nem igazán értettem, de gondoltam terelni kéne a témát, mert a végén még tényleg bealszik, aztán majd rám fogja holnap a suliban.

Roxy üzenete: Na mond, miért hiányoztam ennyire..
Liz üzenete: Nekem mindig hiányzik a barom fejed. <3 
Roxy üzenete: Nekem is a tietek.!! <3
Liz üzenete: De ezt hallgasd meg! http://www.youtube.com/watch?v=BMfI1Acmlg0

Nem tudtam, hogy mi az, ezért rákattintottam. Nem kellett volna...

Roxy üzenete: Szadista...
Liz üzenete: Csak hallgasd meg.

Elindítottam a számot és a sírás kerülgetett. Az egész szám mintha a kapcsolatunkról szólna... Mert arról is szól. És erre akkor jöttem rá, amikor a végén Zayn a második szólóját énekelte. Kérlek ne tedd ezt még nehezebbé. Nem tudjuk ezt már semmivel továbbvinni. És ez nem az amivé én változni akartam... [előző fejezet, szakítás, akinek nem esik le. :)]

Roxy üzenete: Azt hiszem... Én most lépek. Majd beszélünk. <3

És azzal kinyomtam a beszélgetést és meghallgattam még egyszer a számot. Ez egy üzenet akart lenni vagy mi?


2012. december 23., vasárnap

27. rész ~ Your Last First Kiss

Sziasztok! :') Ezzel a fejezettel meggyűlt a bajom őszintén mondom. :// És tudom, hogy nagyon fogtok utálni, de most a cím nem pont azt akarja mondani ahogy az eredetileg dalban áll... Most nem akarok sokat írni, mert a szomorú fejezetekhez nem nagyon értek és már ebből a kis szövegből úgy is tudjátok, hogy mi lesz és a feji is rövid lett... De azért hadd legyen szép karácsonyom és ne nyírjatok ki...:'DD Meg most siettem szóval nagyon gyorsan jönnek a részek, lehet, hogy még ma is jön egy, de valószínű, hogy a karácsonyi csak 25.-én jön, mert a 24.-e az elég zsúfolt lesz... Na mindegy, majd jövök a kövivel és akkor majd vidámabban jelentkezek. :')) xoxo. <3




Your Last First Kiss



~ Zayn szemszöge:



Amikor reggel felébredtem láttam, hogy Roxy még a mellkasomra hajtott fejjel alszik. Ezen halványan elmosolyodtam, majd a barátnőm meztelen hátát kezdtem simogatni. Ez volt az utolsó napunk Olaszországban. Wow, azt hiszem ez volt a nyár legjobb 2 hete. Igaz az első estét én jobban élveztem, mint Roxy másnap reggel. Állati pipa volt, de azért kibékültünk. A gáz csak az, hogy most jön majd az ősz és akkor nekünk is több a meló...
-Jó reggelt - nyitogatta álmosan a szemeit
-Szia kicsim - nyomtam egy puszit a hajába
Szép lassan kimásztunk az ágyból és elkészülődtünk, rekordgyorsasággal fél óra alatt. 
-És ma még össze is kell pakolni - húzta el Roxy a száját a tükör előtt
-Nyugi, majd megint alszol egy jót a repülőn - öleltem meg hátulról 
-Hülye. - döntötte a vállamnak a felét nevetve
Amikor tényleg kész lettünk elindultunk a lift felé, ahol összefutottunk Lou-val és Bii-vel, akik szintén kézen fogva jöttek. Örülök, hogy Louis végre megszerezte amit akart. 
Rögtön mind a négyen mentünk a reggelihez, itt soha nem vártuk egymást, mert a felkelési időink totál mások. Amikor leértünk mindenki ott volt rajtunk kívül, de Liam és Tina már végeztek, szóval ők már léptek.
Rox és én elmentünk a svédasztalhoz kaját keresni, de Roxy feltűnően szótlan volt.
-Valami baj van? - kérdeztem
-Nem nincs csak... majd beszélnünk kell. - sóhajtott
Nem tudtam, hogy mi lehetett a baja, ezért siettem az evéssel ahogy tudtam. Amikor végeztünk kisétáltunk és a parthoz, ahol volt egy sziklás rész és leültünk egy viszonylag sima sziklára. Megfogtam Roxy kezét és figyeltem ahogy a szél fújja a szőke haját és közben gondolkodik, hogy mit mondjon.
-Azt akartam, hogy te tudd meg először. - nézett fel
-Hallgatlak.
-Arról van szó, hogy - kezdte - Bryan kapott egy jobb munkát és... el kell költöznünk.
-Hova? - nyeltem nagyot
-Sydney-be. - nézett el a tenger felé
Azt hiszem a döbbenettől nem is tudtam mit mondani. Nem tudom elhinni. Nem akarom elengedni.
-Ez végleges? 
-Igen. Bryan már a sulit is kinézte meg minden. Érted, Sydney-ben fogok érettségizni. - láttam, hogy a szeme megtelik könnyel - Egy csettintésre mindent itt kell hagynom. 
-És mondjuk egy évet se tudnátok maradni? - kérdeztem fájdalmasan, de tudtam, hogy erre semmi esély
-Nem hiszem. Bryan el akarja venni Vicky-t és kint akar vele élni. Meg Vicky szülei is ott élnek és tőlük kapta az állást és ezt nem is tudja visszautasítani.
Szomorúan sóhajtottam egyet, majd ahogy tudtam magamhoz szorítottam Roxy-t. Roxy a karját körbefonta a nyakam körül és a mellkasomnak hajtott fejjel könnyezett. Nyomtam egy puszit a hajába.
-Ne félj, minden rendben lesz. - suttogtam a fülébe
Hogy a francba is lenne rendben? Amilyen gyorsan beleszerettem olyan gyorsan el is veszítem. Ez kurvára nincs rendben.

Lassan visszasétáltunk a szálláshoz és összepakoltunk. Szinte alig szóltunk egymáshoz. A szokásos hülyéskedésünk eltűnt és a depresszió váltotta fel. Amikor lesétáltunk a halba a csomagjainkkal megláttuk, hogy mindenki Liam-et és Tinát ünneplik. Kiderült, hogy ők is összejöttek. Alapból mi is a nyakukba borultunk volna, de most nem nagyon voltunk olyan hangulatba. 
-Hé haver, minden oké? - jött oda hozzám Harry amikor a csomagokat dobáltuk be a limóba
-Persze csak... - kezdtem, de inkább nem fejeztem be - Majd később elmondom, ha nem gáz. 
-No problem. - vigyorgott rám - De ugye nem szakítottatok Roxy-val? - komorodott el hirtelen
-Nem. - mosolyogtam rá, miközben becsuktam a csomagtartót

~

~Roxy szemszöge:



Tina szobájában vagyunk és pizzát zabálunk. Vasárnap este. Szinte a sírás kerülget amikor körbenézek.
-Szerintetek melyiket vegyem meg? - tolt Tina elé egy magazint Mandy - A lilát vagy a kéket?
-A zöldet. - vágta rá Liz úgy, hogy oda se néz
-De nincs is zöld. - nézett fel értetlenül Bii 
Hülyén néztem Bii-re, mire leesett neki.
-Legyen a lila. - nézett el oldalra Tina a körömreszelésből
-Megtudhatnánk mi is, hogy miről van szó? - kérdeztem
-Új sulitáskát nézek. - dobja oda
-Klassz. - erőltettem mosolyt magamra
-Szerintetek mennyire változtak meg a többiek? - kérdezte mosolyogva Tina
-Én majd arra leszek kíváncsi, hogy Sarah tényleg megcsináltatta-e a mellét, vagy csak a pofája járt. - vigyorgott gonoszul Liz
-Inkább a hatalmas orrával kellene kezdeni valamit. - röhögött Mandy
-Jajj Tiffany és Dave vajon együtt vannak még? - nézett körbe Bii
-Tuti nem, egyikük se bírja a hosszútávú kapcsolatokat. - mondta Tina
-Remélem kezdenek valamit a büfével, vagy én éhen döglök. - hajtotta hátra a fejét Liz
-Jajj a büfés azzal az undorító hálóval a haján - fintorgott Bii
-Roxy csöndes vagy. - nézett rám Tina - Baj van?
-Semmi. - sóhajtottam - Vagyis.. Oké nem titkolom tovább.
-Mi történt?! - kérdezte Mandy drasztikusan elhajítva az újságot
-Te szerintem túl sok TV-t nézel. - néztem rá pislogás nélkül
-Rox, mond már, hogy mi van. - szólt rám Mandy
-Bryan-nel elköltözünk.
-Milyen messze? - kérdezte sápadtan Bii
-Sydney. 
-Ugye most csak szopatsz? - próbálkozott Liz
-Bárcsak. - húztam el a számat
-Nee. - telt meg Mandy szeme könnyel - Mi lesz az utolsó közös évünkkel? 
-Nem tudom. - sóhajtottam már én is nagyokat nyeltem
-Lőttek a szalagavatónak. - Tina adta fel először, mert az első szónál kicsúszott a könnye - A végzős buliknak. A közös előkészítőknek és a közös érettséginek. Mindennek.
-Sajnálom. - húztam el a számat
-De... miért? - kérdezte Bii
-Bryan kint kapott munkát, Vicky apjától. És meg akarja kérni a kezét.
-Vicky apjának? - nyitja nagyra a szemeit Liz
-Hülye - dobtam meg egy marék ropival - Vic-et. És... Az van amit Bryan mond.
-És mikor jöttök haza? - nézett rám Mandy
-Legközelebb karácsonykor. Utána pedig nyáron.
-Ezt nem tudom elhinni. - fogta a fejét Bii
-Sokáig én se. 
-Zayn tudja? - tette fel a(z egyik) legfontosabb kérdést Tina
-Igen. - bólintottam

~

Zayn az ágyamon ült én pedig a bőröndömbe dobáltam a holmimat. Már 3 bőrönd készen volt és 1 sporttáska is.
-Nem akarom elhinni. - rázta meg a fejét Zayn
-Hidd el én se. - fordulok felé a szekrényből
Zayn kettőt rácsap a combjára, jelezve, hogy üljek az ölébe. Odasétáltam hozzá és ő rögtön magához szorított. Ez az utolsó egy hét nem épp szokásosan telt köztünk. Zayn is egyre lehangoltabb és az örökös kanossága is alább maradt. Karomat a nyaka köré fontam és mélyen beszívtam az illatát. 
-Nagyon fogsz hiányozni. - mondta
-Te is nekem. Nem tudom, hogy hogy fogom én ezt így kibírni. 
Visszamegyek pakolni és végre Zayn is besegít. 

Egy óra múlva hátravetődtem az ágyamra amikor minden kész lett. Zayn leült mellém majd körbenézett.
-Olyan üresnek tűnik a szobád. Sehol egy eldobott melltartó, pizzás doboz gördeszka vagy ilyenek. 
-Hiányolod a melltartót mi? - nevettem
-Igen. - mosolygott rám, de aztán beletúrt a hajába gondolkodva
-Most az jön amire gondolok? -ültem fel
-Kérlek ne tedd ezt még nehezebbé. Nem tudjuk ezt már semmivel továbbvinni. És ez nem az amivé én változni akartam. De tudom, hogyha ilyen távol vagy nem hiszem, hogy ezt folytatni tudjuk. Nem az, hogy benned nem bízok a hanem magamban. Eddig szinte az összes barátnőmet megcsaltam és veled nem akarom ezt...
-Ez a világ legbénább szakítós szövege, ugye tudod? - ráncoltam a szemöldököm miközben felültem
-Figyelj, ismerem magam. És nem akarlak még jobban összetörni. 
-Nem lett volna egyszerűbb ha szimplán szakítasz? - néztem rá könnyes szemmel - Nem, neked borítékolni kellett, hogy találsz magadnak mást.
-Olyat úgyse találok még egyet, mint te.
-Zayn, hagyjuk már ezt a nyálas szöveget. - fordítottam el oldalra a fejem - Azt hiszem ennek tényleg vége.
-Vége. - bólint kelletlenül Zayn
Felnéztem rá még egyszer, majd bénán megöleltük egymást. Megpróbálhattunk volna egy baráti ölelést, meg a szöveget, hogy legyünk barátok, de semmi értelme. Ez így már tényleg nem megy tovább.
-Utolsó csók? - kérdezem könnyezve
Zayn kicsit eltol magától és homlokát az enyémnek támasztotta, majd hüvelykujjával letörölte egy könnycseppemet, miközben végig a szemembe nézett. Közelebb hajolt hozzám és hosszan csókolóztunk. Igazából olyan volt, mint a többi, de több. Most az összes ki nem mondott érzelem teljesen átjött. Elválunk egymástól, majd Zayn felkapja a pulcsiját és kisétál a szobából. Azt hiszem jobb is, hogy nem mondtunk egymásnak semmit. Ebbe a csókba minden benne volt.


~Zayn szemszöge:




Ahogy kisétáltam Roxy-ék utcájából rögtön az első kavicsba ami az utamba kerül belerúgtam egy hatalmasat.
-Francba! - ordítottam
Az utcán az emberek egy kicsit megbámultak, de mivel ez London nem verték nagy dobra. 
Nem tudom elhinni, hogy elengedtem. Nem is értettem, hogy miért. Talán mert tanultam a hibáimból. Amikor Perrie-vel jártam egy csomó csajjal megcsaltam. Bár tudtam, hogy ő is megcsal engem. Igaz, Roxy-ról tudom, hogy sose csalna meg, de mi van ha én mégis őt. Oké egy barom vagyok Roxy-t még a hülye se csalná meg. Csak megijedtem a távolságtól. Sydney kurva messze van. Igaz, hogy biztos oda is mennénk turnézni, de az csak egy alkalom lenne. Nem akartam szakítani. Szeretem a rohadt életebe! Idióta. Miért tettem?
De lehet, hogy így lesz a legjobb. Mármint Roxy-nak. Kint fog élni Ausztráliában. Lehet, hogy amikor a strandon repeszt bikiniben meglát egy szörfös srácot és rögtön egymásba szeretnek, összeházasodnak és gyönyörű gyerekeik lesznek. Ha velem házasodna össze akkor az esküvőnket tuti megzavarnák a rajongók vagy a lesifotósok. Pedig szép esküvőnk lenne. Miközben az oltár előtt várom Roxy-t aki fehér ruhában egyre közelebb jön hozzám a zene ütemére lépked és közben Bryan-be karol bele, én közben belegondolnék, hogy milyenek lennének a gyerekeink. Lenne egy fiúnk, ő lenne az idősebb és néhány évvel később születne egy lányunk. A fiú tuti a legmenőbb lenne a suliban és a legnagyobb csajozós. A lányunk pedig gyönyörű, szőke, okos és a pasik álma. (Mint Roxy) De nem kapja meg az összes srác, mert aki bántani merné azt szétverem. A lányomért mindent. És akkor Roxy odaérne az oltárhoz. Mindketten izgulnánk szerintem, de egyikünk se vallaná be. És akkor kimondjuk az Igeneket. Kicsit remegő kézzel húzom fel Roxy ujjára a gyűrűt, ahogy ő az enyémre is. Hátrahajtom a fátylát és boldogan megcsókolom...
Jézusom én már itt a közös jövőnket tervezem, amikor most dobtam. Biztosan nem vagyok normális. Ezt most nem szabad. Én dobtam. Én voltam a hülye. De miért?