20. fejezet ~ This Kiss

Helloo! ^^" Megírtam az új részt, idegesen mivel már fél 5kor sötét van, a fülhallgatóm nagyon szeret engem csesztetni és azt játssza, hogy a bal része nem szól rendesen valamint nem tudok úgy leülni, hogy az kényelmes legyen. És most, hogy ezt leírtam nagyon elszégyelltem magam, mivel másoknak ezerszer nagyobb bajai vannak... De remélem, hogy a szánalmas gondjaim nem mennek a rész rovására és ugyanúgy tetszeni fog nektek mint eddig, ha igen azt jelezzétek néhány komival vagy 'Tetszik :DD'-kel vagy ha nagyonnagyonnagyonnagyon tetszik akkor iratkozzatok fel rendszeres olvasónak.Oké már meg is bolondultam, sorry mindenkitől. xd  A résszel kapcsolatban, pedig most nem lesz Roxy szempont, mert most így jött ki. :'ddd
Szóval ha nem kaptatok még idegbajt jó olvasást. ;D
sálálálálállálálálálálálálálálá

This Kiss

~Zayn szemszöge: 

-Zayn, dolgoznom kell - morogta álmosan Roxy

-Nem kell.

-Zayn, kérlek.

-De tudom, hogy nem akarsz bemenni.

-De ilyen szomorú sorsom van, hogy igenis be kell mennem ezért nagyon szépen kérlek, hogy engedj már el. - mondta mire szorosabban magamhoz húztam

-Zayn - ütögette a karom

-Jól van menjél - dünnyögtem majd elengedtem

-Köszönöm. - sóhajtotta

Nyújtóztam egyet, majd visszafordulva oldalra a könyökömön támaszkodva figyeltem Roxy meztelen seggét ahogy lehajolt a szekrényben.

-Nem a seggemet nézni. - szólt rám a szekrényből

-Ki? Én? - tettem sértettséget, miközben Roxy szembefordult velem

-Nyilván nem azért bámulod most a melleimet... 

-Lebuktam. - néztem rá ártatlanul

Roxy elnevette magát majd rám ugrott és megcsókolt.

-Mit csináljak nélküled egész nap? - kérdeztem miután kicsit eltávolodott tőlem

-Aludd ki magad helyettem is. Tiszta kómás vagy. 

-Ha valaki nem hagy aludni... - vádoltam

Halványan elmosolyodott, majd ajkaimat az övére nyomtam,de utána hagytam, hogy intézze a dolgait és visszafeküdtem

10 perc múlva visszajött.

-Elmentem. Szia - nyomott egy puszit egy arcomra

-Okés. Szia. - válaszoltam csukott szemmel félálomba

Fél egykor fel is ébredtem. Felkaptam egy boxert és levánszorogtam a konyhába.

-Jó reggelt - ásítottam

-Roxy jól kiütött téged tegnap este. - nézett rám Harry szintén kómásan

-Ja. Állati volt. - vigyorogtam fáradtan 

-És jól működött a kis delfin? - kérdezte Louis

-Louis te olyan beteg vagy - forgattam a szemem - és nem is kicsi.

-Te tudod haver. - vonta meg a vállát

-Zayn, ugye tudod, hogy ma dedikálás. - nézett rám Liam

-He? - néztem fel kómásan

-Fél óra múlva. - mondta Niall

Banyek.

Még akkor is halál kómás voltam amikor odaértünk a dedikálásra és a srácok végig csesztettek ami nem tett túl jót a hangulatomnak.
-Másnapos vagy? - méregetett furán Paul még a dedikálás előtt
-Dehogyis. - ráztam a fejem
-Akkor? - vonta fel a szemöldökét
-A csaja elvette az eszét - szólt közbe Harry
Lenyomnék egy olyan tollat a tokán.
-Akkor nincs gáz - ütögette meg nevetve a vállamat Paul - Gyertek, már itt vannak egy csomóan.
Kimentünk és hirtelen egy csomó sikítozó lányt láttunk meg, mire mindannyian hülyén intettünk amire még rosszabb lett. Gyorsan leültünk a székekbe, majd elkezdtünk aláírni mindenféle füzetet, könyvet, CD-t, stb. Minden simán alakult a rajongók is lenyugodtak. 
-Nagyon szép a barátnőd. - hallottam, ahogy egy lány mondja Harry-nek
-Tudom. - bólintott büszkén
Ezen elmosolyodtam. Harry és Mandy annyira összeillenek, hogy már vicc. Ha van tökéletes pár akkor az ők, bármelyik újság címlapjára felkerülhetnének és szerintem ez be is fog következni. Annyira különböznek, hogy már hasonlítanak. A szőke egyenes hajú Mandy a kék szemével és az alacsony termetével és a barna göndör hajú zöldszemű, hozzá képest magas Harry, de ahhoz képest a stílusuk megegyezik minden téren.
Vajon más is így gondolja rólunk Roxy-val?


~Tina szemszöge:

Roxy-val előbb kimentünk a parkba ketten, mert mindketten ráértünk és beszélgettünk egy kicsit ketten és volt másfél 2 óránk amíg megérkeznek a többiek. Roxy-val születésünk óta szétválaszthatatlanok vagyunk, és bár a többieket is imádom, vele ez valahogy picit már. 
-Képzeld. - nézett rám bizalmasan - Tegnap megvolt Zayn-nel az első...
-Tényleg? - mosolyogtam rá
-Igen. 
-És... Milyen volt?
-Nagyon jó. - lóbálta a lábát a cipője orrát bámulva - Sokkal másabb, mint Dave-el. Sokkal jobb. Más. Teljesen.
-Aha, asszem értem - nevettem zavartan 
-Ja és Dave... emlékszem múltkor amikor 3-man mentünk haza láttál valamit...
-Ugye nem? - kaptam fel a fejem
Roxy elhúzott szájjal bólogatott.
-Bántott? - kérdeztem idegesen
-Nem. Vagyis csak követett.
-Pszichopata. - sziszegtem
-És Zayn vette észre.
-He? - na ezt tényleg nem értettem - És mit csinált?
-Nem ismerte fel. Vagyis várj az elejétől - kapkodott a kezével - Szóval amikor visszaértem rájöttem, hogy nem vittem kulcsot ezért Zayn kijött elém és kint csókolóztunk. Amikor félbeszakította mondta, hogy inkább menjünk be mert valaki nagyon néz minket. Hátrafordultam és láttam, hogy Dave volt...
-És mit csináltál?
-Semmit. Tudtam, hogyha Zayn ott van velem akkor nem lehet baj.
-Rühellem Dave-t. - fújtam odébb a hajam a szememből, de aztán gyorsan visszaraktam
-Nem zavar, hogy nem látsz? - nézett furán Roxy
-Már megszoktam - vontam meg a vállam - de visszatérve rád. 
-Igen?
-Beleszerettél Zayn-be mi? - vontam fel a szemöldököm
-Ne mond ezt. - mondta tagoltan
-Rox, ha magadnak nem vallod be akkor már rég rossz. Nézz magadra. Elolvadsz ha a közelében vagy. Bármikor beszélsz róla csak mosolyogsz és csillog a szemed ha szóba kerül. Szereted. Dave-el 2 hónapot vártatok, hogy lefeküdjetek, közben meg már egy éve belé voltál esve. Most Zayn-t alig egy hónapja ismered.
-Oké Tina értem - sóhajtott - És igen szeretem. - mondta ki - De Dave-el is ez volt. Szerettem. Bevallottam neki. Pofára estem. Nem akarom ezt még egyszer.
-Zayn az utolsó aki bántana. - néztem rá komolyan
Roxy elgondolkodva bólintott egyet és azt hiszem, hogy megértette. Nagyon remélem.

-Akkor mehetünk? - kérdezte Liz amikor Mandy is odaért a padhoz
-Aham. - bólintottunk, majd elindultunk
-Szerintetek nagyon dühös lesz ránk? - kérdeztem
-Mármint Bii? - kérdezte Liz
-Igen. - bólintottam
-Eléggé.
-Basszus lehetetlen helyzet. - húzta el a száját Mandy
-Te meg milyen szavakat használsz? - vonta fel a szemöldökét Roxy
-Ma az irodalomtanár bejött a boltba és folyamatosan velem dumált. Rám ragadt a stílusa. - fintorgott
-Mrs. Clark jár a plázába? Ráadásul pont abba a boltba? - gondolkodott Liz 
-Úgy látszik. - vonta meg a vállát Mandy
-Visszatérve Bii-re. - szólt Roxy - Mi van ha nincs otthon?
-Ahogy Bii-t ismerem most egy nagy adag eperfagyiba folytja a bánatát. - mondta Liz
-Meg hol máshol lenne? - nézett Roxy-ra Mand 
-Igaz. - bólintott Rox
Még 10 percet sétáltunk és odaértünk Bii házához. Egy egyszintes ház nagy kerttel és garázzsal. Legalábbis kívülről ez látszott. Körbenéztünk, hogy ki csöngessen be, végül Liz lépett oda a csengőhöz.
-Ne, majd én. - lépett mellé Roxy
-Mert? - nézett rá Liz
-Mert ha felidegesíted magad akkor és ordibálsz Bii tuti nem jön ki. 
-Nyugi nem fogok. - forgatta a szemét Liz, majd csöngetett
-Megyek - hallottunk egy férfihangot abból az izéből
-Okéé.. - nézett furán körbe Mandy
-30 percen kívűl volt, a pizza ingyen van... Maguk kik? - nézett végig rajtunk egy kigyúrt 35-40es pasi
-Öö.. - szólalt meg Roxy - Bii itthon van?
-Ki? - ráncolta a homlokát a pasi
-Bridget. - mondtam a rendes nevét
-Itt nem lakik semmilyen Bridget. 
-És a szomszédban? - kérdezte Liz
-Nem tudok róla - rázta a fejét
Kis szünetet hagyva egymásra néztünk, mert egyikünk sem vágta, hogy mi van.
-Szóval nincs nálatok pizza? - szakította félbe a néma elmélkedésünket a pasi
-Nem sajnáljuk - rázta a fejét Mand - Viszlát. 
-Na jó. - mondta Liz amikor elindultunk - Ez meg mi a kecskeszar volt?
-Nem tudom. - mondtam - Ez a pasi biztos nem volt sem Bii apja se semmilyen rokona. 
-Tuti, ahogy kiejtettük a Bii nevet full hülyének nézett minket - bólintott Roxy - szóval Bii nem mondta senkinek, hogy hagyják békén.
-De miért hazudott róla, hogy hol lakik? Ez nagyon különös. - mondta Mand, mire mind úgy néztünk rá, mint valami UFO-ra
-Hagyjatok már, mindjárt elmúlik. - takarta el kezével az arcát
-Jó, a kisebb gond az, hogy Mandy megbolondult. - rúgott arrébb egy kavicsot Liz - Mi a fasz van Bii-vel? És hol a faszomban van?
A két véglet. Az egyik úgy beszél mint a nagyanyám a másik meg faszozik össze-vissza.
-Nem tudom. - néztem körbe - Menjünk át valakihez és ott dumáljuk meg, mert nekem most tele van a fejem minden hülyeséggel. 
-Menjünk a srácokhoz. - mondta Roxy
-Ok. - bólintott Liz 

-Sziasztok - örültek meg nekünk a srácok amikor beléptünk
Mind felálltak és köszöntöttek minket. Vagyis kivéve Zayn, aki elaludt a kanapén
-Tipikus - forgatta a szemét Roxy
Roxy odalépett a kanapéhoz, majd arrébb rugdosta Zayn-t, hogy elférjen, de Zayn továbbra sem ébredt fel. Roxy felkapott egy tollat a kávézóasztalról, majd egy R betűt írt Zayn karjára. Visszatette a toll kupakját, de meggondolta  magát és végül kialakította Roxyvá.
-Szia - zökkentett Roxy és Zayn bámulásából Liam
Kezét a derekam köré fonta és magához húzott én meg a nyakába kapaszkodtam.
-Szia - suttogtam mosolyogva 
Nyomott egy puszit az arcomra, majd gyorsan elváltunk egymástól mielőtt a többieknek ideje lett volna észrevenni.
Még nincs köztünk semmi, de őszintén nagyon bírom Liam-et.
-Mi ez a komoly hangulat? - kérdezte Louis
-Csak Bii-nél voltunk. - mondta Roxy - De kiderült, hogy nem is.
-Most érthetőbben. - nézett furán Harry, akinek az ölében ült Mandy a fotelben
-Elmentünk Bii-hez. - magyaráztam - De amikor becsöngettünk egy idegen pasas jött ki és nagyon nem Bii. Szóval kamu helyett vallott be hogy, hol lakik.
-Ez biztos? - kérdezte Louis 
-Ühüm. - bólogattam
-Próbáltátok hívni? - tette fel a nagyon értelmes kérdést Niall
-Mégis mennyire nézel minket sötétnek? - dobta meg egy párnával Liz
-Okéna. - védte magát
-Akkor most mi lesz? - kérdezte Harry
-Szerintem valamelyik bemegyünk hozzá a cukrászdába. - rugdosta Zaynt Roxy
-Mi is mehetünk? - kérdezte Niall
-Ha ez nem alszik be. - bökött Roxy a barátjára.
Elfoglalták ketten a kanapét, vagyis Zayn oldalasan feküdt rajta, Roxy pedig behúzódott a sarokba és úgy lökdöste, hogy elférjen.
-Este kikészítetted. - vigyorgott perverzül Harry
-He? - nézett fel Roxy
-Mindent elmondott. - bökött Liam Zayn-re
Erre Roxy felvonta a szemöldökét majd belerúgott egy még nagyobbat Zayn-be.
-Mi van már? - nézett fel Zayn, de amint meglátta Roxy-t elmosolyodott - Szia Baby.
-Te idióta. - ugrott rá Roxy és elkezdte ütögetni 
-Szerintem este is valahogy így lehetett, csak akkor Roxy volt alul. - röhögött Liz
Roxy idegesen felnézett, majd megdobta Liz-t egy párnával. Nem értem miért ilyen nagy divat nálunk a párnadobálás... Na mindegy...
-Mit csináltam, hogy ilyen mérges vagy rám? - nézett fel a barátnőjére Zayn, már amennyire tudott, hiszen hason volt
-Te kajak elmondtad ezeknek az idiótáknak, h mi volt este? Részletesen? - sziszegte Roxy
-Ja hát a dedikálás után még várni kellett amíg felszívódnak a rajongók és nem volt téma. - magyarázkodott
-Te jó isten. - forgatta a szemét Roxy, majd leszállt Zayn-ről 
-Ha ez valamit segít csak jókat mondott. - szólt közbe Niall
-Nem segít - rázta a fejét Roxy
Zayn magához húzta Roxy-t, majd egy puszit nyomott az arcára, de nem nagyon hatott ahogy Roxy-t elnéztem.

~

-Nee, légyszíves Lily edd már meg, hidd el finom. - beszéltem egy 2 éves kislányhoz kanállal a kezemben

Lily első ránézésre egy aranyos szöszi kiscsaj aki a plüssnyuszija fülét rágcsálja. Igen tényleg nagyon aranyos, csak baromi makacs, nem lehet vele mit kezdeni. Soha nem csinálja azt amit mondok és nem lehet fegyelmezni. 

-Nem. - mondta gyerekhangon (milyen más hangon?!) és leöntötte a kaját a földre.

-Lily! - néztem rá könyörgőn

Lily elkezdte csapkodni az etetőszék tálcáját, jelezve, hogy ki akar jönni. 

-Amíg nem ettél nem mehetsz ki.

-Nem vagyok éhes. - fonta össze maga előtt a karját

-Na figyelj. - hajoltam hozzá közelebb - Ha szépen megeszed az ebédet akkor kaphatsz fagyit.

Lily csak a fejét rázta. Fújtattam egyet, így a frufrum kicsit felemelkedett. Ez Lily-nek ihletet adott és elkezdte tépkedni a hajam.

-Megőrjítesz - sóhajtottam

Lily erőteljesen két kézzel húzta a hajamat, és épp elakartam hajolni pont csöngettek. Azt hittem, hogy Lily szülei jöttek meg ezért felkaptam Lily-t az etetőszékből és mentem ajtót nyitni.

-Szia - mosolyogtam rá Liam-re amikor megláttam

Igaz, gondolhattam volna, hogy nem Lily szülei azok, mert azok mindig előtte 10 percig rángatják az ajtót hátha nyitva van..

-Ugye ez nem a tiéd? - nézett rám ijedten

-He? - ráncoltam a szemöldököm, de aztán rájöttem, hogy valószínűleg Lily-re célzott - Liam, ha nem emlékeznél babysitter vagyok.

-Nem említetted. 

-Bocs. - vontam meg a vállam majd beengedtem

Letettem Lily-t a játszósarokba és rögtön elkapta a nyusziját aki 'onnan figyelte' ahogy Lily plusz munkát okoz nekem a kiborított babykajával.

-Mit keresel itt? - léptem oda mosolyogva Liam-hez

-Téged. - fogta meg a kezem és magához húzott, majd nyomott az arcomra

Aha oké. A gáz az, hogy fogalmam sincs, hogy Liam mit akar tőlem. Barát vagy annál több? Nem értem. Egyszer csókolóztunk azt is Roxy-ék konyhájában. És akkor olyan más volt. Mármint Liam. Bátrabb vagy nem tudom...

-És meddig marad itt... - kezdte de nem tudta befejezni

-Lily - egészítettem ki - és mindjárt jönnek érte.

-Igen. Aki ugye nem a te gyereked...

-Még mindig nem - nevettem

-Jó, de az gondolom érdekel, hogy épp a pürében üldögél.

-Mi?! - fordultam hátra ijedten

Lily tényleg a kajájában ült és amikor ránéztem kiköpte a nyuszi fülét és ártatlanul mosolygott. Nem lehet rá haragudni. Franc.

-Istenem Lily - mentem oda hozzá majd felemeltem

Ahogy felkaptam éreztem valami fura szagot. Megfordítottam a gyereket és megszagoltam a seggét. 

-Ez így elég jól néz ki. - nézett szórakozottan Liam

-Inkább megszaglom, minthogy belenyúljak. - magyaráztam - Amúgy tudsz pelust cserélni?

-Hát hogyne. - mondta magabiztosan - Minek?

-Mert akkor amíg te kicseréled Lily pelenkáját én feltakarítok.

-Ja jó... - bizonytalanodott el mégis

-Inkább megmutatom. - forgattam a szemeim

-Biztos? Annyira nem vagyok rá kíváncsi

-De,mert te fogod kidobni a szaros pelenkát.

-Hogy beszélsz a gyerek előtt?! - háborodott fel

-Amíg nem az én gyerekem annyira nem izgat. - néztem hátra a pelenkázótól és láttam, hogy Liam átöleli a derekam 

Rögtön felébredtek a pillangók a gyomromban.

-Akkor most hagyod, hogy bűzölögjön a gyerek? - nevetett

-Ja nem. - kaptam észbe és elkezdtem pelenkázni

Miközben pelenkáztam magyaráztam Liam-nek, de nem hiszem, hogy nagyon érdekelte, mert végig puszilgatott amitől teljesen zavarba jöttem. 

-Megjöttem - nyitott be Lily anyukája - Öhm...
Liam-mel mindketten hátrafordultunk és láttuk, hogy totálisan nem érti, hogy a csajt aki pelenkázza a lányát miért ölelgeti és puszilgatja hátulról egy srác...
-Lily? - kérdezte hidegen
-Itt van - mosolyogtam rá Lily-t felkapva
-Köszönöm szépen Lina.
-Tina - javította ki Liam
-Maga biztos jobban tudja - mérte végig rajta a nő - Holnap is hozom Lily-t ha nem gond. - mondta hasonló stílusban miközben a kezembe nyomta a pénzt
-Dehogyis imádom Lily-t - simogattam meg a haját. Mármint Lily-nek nem az anyjának...
-Szar. - mondta mosolyogva Lily
-Viszontlátásra - erőltettem 1000 wattos mosolyt az arcomra majd 'kihessegettem' Lily-t és az anyját
Ahogy bezártam az ajtót sóhajtottam egyet, majd láttam, hogy Liam rajtam röhög.
-Ennyire vicces vagyok? - vontam fel a szemöldököm 
-Dehogyis - mosolygott rám
-Okéé. - néztem furán majd beültem a kanapéra Liam meg mellém
Törökülésben ültem Liam-mel szembe, aki pedig az egyik lábát felhúzta a kanapéra. Liam közelebb húzott magához, így az ölébe kerültem, amitől teljesen lefagytam és nem is tudtam mit csinálni. Bénán az egyik kezemet a vállán pihentettem a másikat meg végighúztam a mellkasán...öhm... az izmos mellkasán. Liam elnevette magát a zavarodottságomon, majd kifésülte a hajamat a szememből, mire én rögtön visszaráztam.
-Ne már. - szólt rám miközben újra kifésülte a szememből - Szeretném végre rendesen látni a szemeidet
-Nincs ezen nagyon mit nézni - fordítottam el az arcomat szégyenlősen
Liam közelebb hajolt hozzám (mert ugye még nem voltunk elég közel egymáshoz...) és nyomott egy puszit az elfordított arcomra, mire megint teljesen zavarba jöttem.
-Aranyos vagy - mosolygott rám, mire kérdőn ránéztem 
Liam elnevette magát, majd megcsókolt. Először kicsit megijedtem és Liam már harmadszorra nyalta meg az alsó ajkam mire észbe kaptam és utat engedtem neki. Elég hamar elhevesedett a csók és teljesen rádőltem és elfeküdtünk a kanapén és úgy csókolóztunk. Liam lassan és szenvedélyesen kényeztette az ajkaimat és ilyenkor mindig annyira furcsa, mintha nem is az a Liam lenne akit az újságos és a net alapján megítéltem róla.
-Itt maradt a nyuszi - nyitott be Lily anyja, de ismét nem a legjobb pillanatban - Elnézést...
-Megkeresem. - emelkedtem fel kicsit Liam-ről, majd erőt véve magamon leszálltam róla
-Itt van - adtam oda a pelenkázón hagyott plüssnyuszit és útközben kidobtam a szaros pelenkát is.
-Köszönöm. - mondta zavartan - És még egyszer bocs. Viszlát.
Ahogy becsuktam mögötte az ajtót égővörös fejjel néztem Liam-re és ő sem volt a leglazább.
-Azt hiszem mi már sose fogunk nyugodtan smárolni - röhögött
Na jó, lehet, hogy ő tényleg mindig laza.